A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - M. Veres Lujza: Gyügye református templomának építéstörténete és belső díszítése

M. Veres Lujza tetőszerkezetet csapolással és kovácsoltvas szegekkel rögzítették. A fedélszéket Karácsony Ferenc vállalkozó és segédje, Varga Károly készítette (GERE 1999. 14.). 1959-ben pontosabban meg nem határozott munkálatokról szólnak az iratok (TTREL 1. 8. c. I. 17. — 1976. 1.). 1971-ben, a nagy felső-Tisza-vidéki árvizet követően a templom régi vakolatát kívül-belül leverték, s új cementes vakolást készítettek. Erről az OMvH Tervtárában nincs anyag, tehát valószínűleg engedély nélkül történt (GERE 1999. 14.).

3 1992-ben az önkormányzat elvégeztette a tetőfelújítást, megszüntetve ezzel a beázást A tetőszigetelés azonban nem lehetett tökéletes, mert egy restaurátori vizsgálat során a famennyezet egyik kazettarésén átszűrődött a fény (VERES-KISS 1993. 5.). 1994. februárjában a falak ismét nedvesedni kezdtek.

4 Egy helyszíni szemlén az északi karzat felett frissnek tűnő beázás nyomai látszottak. A levéltári források gyügyei ingatlanokra vonatkozó fejezetéből még a következő fontos adatok derülnek ki. Az első paplak paticsfalú volt, mely 1768ban épült. Ezt 1796-ban egy második paplak, iskola és tanítói lak követte (az első paplakot talán elmoshatta a víz). A tégla- és vályogfalú paplak 1876-ban épült fel egy korábbi, 1838-as épületegyüttes helyére. 1910-ben az új paplakot egy tornác építésével kibővítették. 1908ban épült fel az iskola és tanítói lak, ekkor kerítés is készült sodronyból és deszkából (TÓTH 1917. 3-4). 1926ban renoválták az iskolaépületet, 1928—30 között pedig kisebb javításokat végeztek rajta (SÍPOS 1941. 310.). A gyügyei templom most folyó helyreállítását az Árpád-kori falusi templomok millenniumi pénzpályázatán nyert összeg teszi lehetővé (tervező: M. Káló Judit, ÁMRK). A templom belső díszítése Tanulmányom tulajdonképpeni tárgya a templombelső díszítése, a falfestés és a berendezési tárgyak művészettörténeti leírása, értékelése. A gótikus korszakról tanúskodnak az azóta elpusztult szentélyboltozat boltvállcsonkjai, valamint az elbontott diadalív északi oldalon meghagyott maradványa. A déli szentélyfalon belül szamárhátíves, fent csúcsíves záródású, téglából kialakított pastoforiumfülke látható (1. kép). Az északi apszisfal téglaanyagú szentségfülkéje a déli fal nyílásánál mélyebb és egyszerű háromszöggel záródik (2. kép). 3 Tarbay Anna Mária festőrestaurátor is említést tesz a régi vakolat leveréséről, mely az 1960-as évek végén történt. A cement eltávolítását és szigetelést javasol (TARBAY 1998. 1.). 4 Deák Klára gyanította, hogy részben a tető állapota okozta a falnedvesedést (Osztályvezetői kísérőlevél, ÁMRK-SZRO Budapest 1994.) 190 1. kép Pastoforium-flilke a déli szentélyfalon (Kenéz Pál felvétele) Abb. 1 Pastophoriumnische an der südlichen Chormauer (Foto: Pál Kenéz) 2. kép Az északi apszisfal szentségfülkéje (Kenéz Pál felvétele) Abb. 2 Pastophoriumnische an der nördlichen Apsismauer (Foto: Pál Kenéz) 3. kép Ülófülke a déli szentélyfalban (Kenéz Pál felvétele) Abb. 3 Sitznische in der südlichen Chormauer (Foto: Pál Kenéz)