A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Gere László. A gyügyei református templom kutatása

A gyügyei református templom kutatása Gere László A templom kutatását 1998-ban kezdte el az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) Tudományos Osztálya. A falkutatást és a régészeti feltárást e sorok írója végezte. A kazettás famenynyezettel és a templom berendezési tárgyaival, valamint a restaurátorok által feltárt falfestés töredékeivel M. Veres Lujza művészettörténész foglalkozott. A templomra illetve a falura vonatkozó írásos források összegyűjtésére és értékelésére Horváth Richárd történészt kértem fel. A templom története A templom középkori történetét Horváth Richárd foglalta össze.

1 Nem kívánom megismételni eredményeit, csak az épület késői történetéről szólok. A gyügyei templom XVI—XVII. századi történetéről nagyon keveset tudunk. A XVI. század végén református hitre áttért Gyügye egészen 1767-ig Újlak filiája volt. A Lázáriban (ma Lazuri) 1765-ben tartott egyházmegyei gyűlés beleegyezett Gyügye anyaegyházzá tételébe azzal a feltétellel, ha ott parókiát létesítenek. A különválást némileg késleltette Ajtay László szamosújlaki földesúr. Igaz a különválást olyannyira ellenző Ajtay család nem sokkal előbb még úgy vélte: „...keressen kegyelmetek papot magoknak s tartsanak, mert soha többé kegyelmetekkel nem cimborálunk" (Kiss 1878. 516.). Az önérzetükben sértett gyügyeiek esküvéssel fogadták: „...soha az életben Gyügyéről Újlakra papbért nem fizetnek!" A különválás emlékét megörökítendő készíthették a festett sík famennyezetet 1767-ben, amelynek felirata is hangsúlyozza, hogy önerőből hozták azt létre: Az egy holdnyi parókiális területre paticsból felhúzott paplak azonban csak 1768-ban készült el. Az ágasokra épített paticsfalú épület helyett 1796-ban készítettek újat, ugyanolyan anyagból. A harmadik paplakot, immár szilárdabb anyagból csak 1876-ban emelték. 1833-ban készítették a karzatot és állították fel a szószéket, ennek során bontották le a diadalívet, melynek csak csonkjai maradtak meg (VÁRADY 1991. Dolgozatát lásd ugyanebben a kötetben! Karácsonyi Endre gondnok (Gyügye Fő u. 17.) állítása szerint a padok egyik őse (dédapja?) idejében, 1827-ben készültek. Ekkor az ácsmunkákat Karácsony Ferenc építési vállalkozó és segédje Varga Károly készítette el. Ez utóbbi adatért Karácsony Ferenc fiának Karácsony Adolf polgármesternek tartozom köszönetteL-, Varga Árpád szamosújlaki lelkész állítása szerint egy régi irat hátoldalán lévő feljegyzés szerint a torony az 1800-as évek elején készült. 644-645., Kiss 1878. 519.). A padokat valamivel korábban, 1827-ben készítették.

2 A templomot hol szalmával, majd zsindellyel, hol pedig náddal fedték be. A tetőzet 1845-ös javítása során annak fél magasságát leszedték. 1910-ben a templom falait renoválták és szigetelték (SÍPOS 1941. 310.). 1927-ben a templomra új gerendázatot és új eternitpala fedelet húztak.

3 A szentély déli oldalától 6 méterre, romantikus, háromszintes torony áll (1—2. kép), amelynek pontos építési idejét nem ismerjük.

4 l.kép A torony északról (Kárpáti János felmérése) Abb. 1 Der Kirchturm von Norden (Aufnahme: János Kárpáti) A nyíregyházi JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE XLII. évfolyam 2000. 171-187 171