A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Természettudomány - Szathmáry László–Guba Zsuzsanna: Honfoglalás kori csontvázleletek Szabolcsból

6. kép Az első klaszter leleteinek eloszlása - Nők Fig. 6 Distribution of the finds involved in cluster 1 - Females 7. kép A második klaszter leleteinek eloszlása - Nők Fig. 7 Distribution of the finds involved in cluster 2 - Females Észak-Tiszántúl öt jelenleg érintett karakterisztikus egyede közül négy ebben a klaszterben van (vö. SZATHMÁRY 1997.308. XIII. táblázat!). A fenti áttekintésből annyi bizonnyal megállapítható, hogy a nők mintája szegregálhatóbb, azaz differenciatívabb a férfiakénál. Ez a meglátás jól összecseng a korábbi eredményekkel, miszerint e régióban a nők homogenitása majdnem fele a férfiakénak (25,0%, illetve 42,9% SZATHMÁRY 1997.304. IV-V. táblázat). A nők három csoportjának elkülönülését diszkriminancia analízissel ellenőrizve (12. táblázat) megnyugtató eredményekről számolhatunk be: l-l egyedet kivéve helyesek, azaz 90% fölötti sikerűek elkülönítéseik. A diszkriminancia analízis alacsony arányú átsorolása a férfiaknál négy egyedet érintett. Mind a néHonfoglalás kori csontvázleletek Szabolcsból 8. kép A harmadik klaszter leleteinek eloszlása -Nők Fig. 8 Distribution of the finds involved in cluster 3 - Females gyet a harmadik klaszterből kell átsorolni. Közülük három (KE3 12, KE2 60, IbE 249) a második klaszterbe illik. Egy eset (RaS III/2) az első klaszterbe sorolható át. A nőknél csak két kritikus esetet találtunk. Mindkettő az első klaszterbe került át. Egyikük eredetileg a második klaszterben (KE3 6), a másik pedig a harmadik klaszterben (IbE 230) volt. A fenti klasszifikációs korrekciók az eddig felismert különbségek eliminálódásának tendenciájára utalnak; azt a benyomást keltik, mintha a Felső-Tisza-vidék népessége valójában egyöntetűen igen heterogén lenne. A három klasztert a nők esetében is jellemeztük statisztikus paraméterekkel (13. táblázat), illetve egyváltozós tesztekkel (14. táblázat). Ezek révén a férfiakéhoz hasonló konklúziókra jutottunk. Az ilyen jellegű megfigyeléseinket ott nem fejtettük ki, csak all. táblázatból volt egyértelműsíthető. Nevezetesen: az egyes anatómiai variánsok elkülönítésében valójában nem az eloszlásbeli különbségek a meghatározóak, hanem az egyes koponyaméretek nagysága tér el jelentősen. Nézzük tehát relatív megítéléssel a nők három klaszterének egymástól szignifikánsan eltérő jellemvonásait (13-14. táblázat). Az első klaszter egyedeinél a magasabb agykoponya magasabb felsőarccal és magasabb csontos orral kombinálódik. A második klaszterre hosszabb koponyaalap és viszonylag kis szemüregdimenziók jellemzőek. A harmadik klaszterben a viszonylag keskeny homlok és keskeny agykoponya, keskeny járomív, alacsony arc és keskeny orrüreg jut kifejezésre. A fentiekből kitűnik, hogy a két nem klaszterei között az eredeti változók alapján alig tudunk párhuzamos vonásokat fellelni. Korábbról is tudtuk, hogy a X. században a két nem anatómiai struktúrája máig is megmagyarázhatatlan okok miatt eltérő és ez az elté469