A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Képző- és iparművészet - Patay Pál: Beregi harangok

Patay Pál 12. kép Marokpapi, rk. 1860 Abb. 12 Marokpapi, röm-kath. 1860 fordítása: „Ez a harang Szivce falu hitközségének Szent Miklós atyáról nevezett templomáé építve (beszerezve) 1791 év májusában". 0 68,7 cm. Jelenleg ez az egyetlen harang.

27 3. Volt egy kisebb harang, amit az első világháború során hadi célokra rekviráltak. Adatai ismeretlenek. Conscriptio 1808. -Kiss XVI-2 5. -Helyszíni adatfelvétel 1981. VI. 16. és 1997. VIII.6. Mátyus, ref. 1808-ban egyetlen harangja volt az egyháznak: 1. ,yá Mátyusi Ekklesia a maga költségén öntetté 1806-ban". Mintegy 200 font súlyú volt. 27. Nem tudtam megállapítani, hol fekszik Szivce. Ilyen helységnév sem a helységnévtárban, sem Lipszky Repertóriumában nem szerepel. A szivceiek egyébként a harangot készen vették, amit igazol, hogy ez a felirat nem öntött, csak vésett, valamint, hogy az öntés és a vásárlás éve nem azonos. Hogyan és mikor került Marokra, nem tudni. Várady József szerint Tarpáról vették volna (VÁRADY 1991.725.), ez azonban nem valószínű. 28. „Egyedül Istené a dicsőség 1615", illetve „Ezt a müvet Budai János készíttette". 29. „Krisztus király eljön békében. Isten emberré lett 1517." 30. A harang adatait Budaházy Tamásnak Rómer Flórishoz intézett leveléből és az ahhoz mellékelt pacskolatról másoltam le az 1960 körüli években. (Rómer hagyaték XLIV. csomag.) Ez jelenleg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal könyvtárában nem található fel. 31. A sérült harangnak a Nemzeti Múzeumba juttatása érdekében egy anonim cikk jelent meg az Egyházművészeti Lap Ajelenlegiek: 2. Szlezák László, Budapest, 1937. 0 78,4 cm. 240 kg3. Szlezák László, Budapest, 1937. 0 65,6 cm. 149 kgFeltehető, hogy a világháború során megmaradt harang 1937-ben (vagy közvetlenül előtte) megrepedhetett és ekkor egyszerre kettőt öntettek (esetleg az egyiket egy rekvirált harang pótlására). Mátyuson is él a Nagylónyával kapcsolatban feljegyzett hagyomány, hogy „az 1687 évi lengyel betörés idején a mátyusiak a Tisza folyó holtmedrébe süllyesztették egyetlen harangjukat, melyet később nem találtak meg". Conscriptio 1808.-KELEMEN 1939.386.-VÁRADY 1991.733. - Helyszíni adatfelvétel 1997. VIII.7. Tákos, ref. Az 1808. évi összeírás két harangról tesz említést: 1. A kisebbik felirata az egyik oldalán: „Soli Deo Gloria 1615", a másikon: „Hoc opus fieri fecit Ioannes Budaf?

% Mérete és sorsa ismeretlen. 2. A nagyobbik felirata: ,^iz örökké élő Isten ditsőségére a Tákosi Reformata Nemes Ekklesia közönséges költségen öntetté Ao 1775". Feljegyzés alapján tudjuk, hogy az Erdélyben, Rettegen lakó Lázár György öntötte. Súlya 247 1/2 font volt. Lehetséges, hogy az első világháborúig megvolt. További harang: 3. 1840-ben Mandl Eduard öntetett egy 72 fontos harangot, amely lehet, hogy megvolt 1954-ig. A jelenlegi egyetlen harang: 4. „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTEA TÁKOSI REF. EGYHÁZ SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐDÉJÉBEN BUDAPESTEN". 1954. 0 72 cm. Conscriptio 1808. -Kiss XVI-53. (Csatáry Dezső ref. lelkész levele 1932. XI. 14.) -Helyszíni adatfelvétel 1997. VIII.6. Tarpa, ref. 1808-ban két harangja volt az egyháznak: 1. „CHRISTVS REX VEMIT IM PACE DEVS HOMO FACTVS EST IS17".

29 0 3 láb és 5 hüvelyk (= 108 cm), magassága 3 láb és 4 vonás (=95 cm). 538 kg.

30 Rómer Flóris a harangot 1317-ből valónak említette (RÓMER 1865.634.), azonban a fordított 3 számjegy 5-nek felel meg. A torony 1881. június 23-án villámcsapás következtében kigyulladt, a harang lezuhant és megsérült.

31 422