A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Kobály József: Magyarországról elszármazott réz- és bronzkori fémtárgyak a Kárpátaljai Honismereti Múzeum gyűjteményében
Magyarországról elszármazott réz- és bronzkori fémtárgyak a Kárpátaljai... bronzkincsre akadtak. A lelet egy részét ugyanazon év november 3-án megvásárolta Lehoczky Tivadar Beregszászban/Berehovo. Eredetileg 15 tárgy került a Lehoczky gyűjteménybe, ma azonban a KHM-ben csak kilencet őriznek közülük. 1. Kör keresztmetszetű, elkeskenyedő végű, nyitott, díszítetlen bronz karperec. Patinája szép sötétzöld, fényes. A: 7,9x7 cm, V: 0,75 cm (KHM B 3-53/l) (III. tábla 1.). 2. Ugyanolyan bronz karperec. Á: 8x7,5 cm, V: 0,9 cm (KHM E,53/3) (111. tábla 3.). 3. Hasonló karperec. Á: 7,5x7,3 cm, V: 0,75 cm, S: 62 g(KHME 353/2) (111. tábla 2.). 4. Kör keresztmetszetű, elkeskenyedő, egyenesen levágott végű rovátkolt karperec. Patinája fényes, sötétzöld. Á: 7,5x7,3 cm, V: 0,7 cm, S: 54 g (KHM E.,-53/6) (III. tábla 4.). 5. Ugyanolyan bronz karperec. Á: 7,6x7,5 cm, V: 0,6 cm, S: 45 g (KHM E.,-53/8) (III. tábla 7.). 6. Hasonló karperec, de zárt és a bevagdalt díszítések mélyebbek. Á: 8x7,6 cm, V: 0,8 cm, S: 85 g (KHM E 3-53/9) (III. tábla 5.). 7. Kör keresztmetszetű, elkeskenyedő végű, nyitott bronz karperec. Felülete vékony bevagdosással díszített, amelyet négy helyütt karácsonyfa mintával tagoltak. Patinája fényes sötétzöld. A: 7,6x7,2 cm, V: 0,6 cm, (KHM B 3-53/3) (III. tábla 6.). 8. Ugyanolyan karperec. Patinája néhol kopott. A: 7,3x7,1 cm, V: 0,7 cm, S: 41 g (KHM E 3-53/4) (III. tábla 8.). 9. Hasonló karperec, de külseje csak részben (8 csoportban) rovátkolt. Á: 8x7 cm, V: 0,7 cm (KHM 6,-53/7) (III. tábla 9.). A következő tárgyak a leletből elkallódtak: 10. Kör keresztmetszetű, rovátkolt díszű bronzhuzal karperec. Kettétört. Á: 6,25 cm, V: 0,75 cm. 11. Hasonló karperec töredéke. A: 7 cm, V: 0,5 cm. 12. Kör keresztmetszetű, sima karperec. Á: 7,5 cm, V: 0,75 cm. 13. Ugyanolyan karperec. Á: 6,5 cm, V: 1,5 cm. 14. Kiegyenesített, rovátkolt díszű karperec töredéke. Á: 7 cm, V: 0,5 cm. 15. Egy sarló öt összeillő töredéke. H: 11 cm, Sz: 1,5 cm. LEHOCZKY R.j. 1.639., LEHOCZKY 1891.142.; LEHOCZKY 1892.56., BERNJAKOVIC 1960.350., MOZSOLICS 1973.120.,KEMENCZEI 1984.124. 2. Hete-Bencehát (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az alább leírásra kerülő bronzkincs szokatlan körülmények folytán elkerülte a magyar régészek figyelmét, pontosabban tévesen azonosították lelőhelyét. Mozsolics Amália 1973-ban megjelent nagy összefoglalójában ugyanis Hetyenből származóként szerepel (MOZSOLICS 1973.141.), s ez az egykori Bereg megyei falu ma valóban Ukrajnához tartozik. Valójában Lehoczky Tivadar, akinek a birtokába került a kincs még a múlt század nyolcvanas éveiben határozottan és minden kétséget kizáróan lelőhelyként nem Hetyent, hanem Hete falut nevezi meg, amely akkor is és ma is Magyarországhoz tartozott/ik. A bronzkincs 1884 tavaszán került elő Horváth István földbirtokos benceháti tanyájához tartozó földjén (LEHOCZKY R.j. 1.1552.). A későbbiekben Lehoczkynál (LEHOCZKY 1892.80.) 1886-os évszám szerepel arra vonatkozóan, amikor a kincs a birtokába került. A magunk részéről az 1884-es évszámot fogadjuk el, mivel kéziratos jegyzetfüzetében is az szerepel. A leletre Horváth István béresei bukkantak rá szántás közben. A lelőhely a csarodai határ közelében fekszik, a Csaronda folyótól mintegy 200 méternyire, sivár, agyagos szántóföldön, amelyen korábban erdő volt. A bronztárgyak egy csomóban feküdtek. Számuk- Lehoczky feljegyzése szerint-mintegy 28 volt.A találó a zöld patinát ledörzsölte a tárgyakról, hogy - úgymond -jobban eladhassa azokat, s átadta Litteráry Ödönnek, aki elvitte a tárgyakat Budapestre a Nemzeti Múzeumba. Itt azonban nem vették meg azokat éppen arra hivatkozva, hogy a tárgyakról a patinát ledörzsölték. Ezután Litteráry Ödön Lehoczkynak ajándékozta az alábbi 8 tárgyat a kincsből (a többit visszaküldte a találónak): 1. Bronz lándzsahegy levél alakú, profilált pengével és viszonylag hosszú, a közepén átfúrt, lefelé szélesedő köpűvel. Ép. Patináját ledörzsölték. H: 14,5 cm, Sz: 3 cm, Átm: 2 cm, S: 54 g (KHM B -55/1) (IV. tábla 1.). 2. Masszív, félhold alakú, kerek metszetű, díszítetlen nyitott bronz karperec. Átm: 7,6x6,5 cm, V: 1,4 cm, S: 129 g (KHM E,-55/2) (IV. tábla 6.). 3. Négyszög metszetű, nyitott, ovális bronz karperec. Átm: 8,1 cm, V: 0,8 cm, S: 73 g (KHM E r 55/8). E tárgyat 1956-ban egy revízió alkalmával már nem találták meg a raktárban. Rajzát a múzeumban őrzött fénykép alapján közöljük (IV. tábla 16.). 4. Kerek metszetű, végei felé keskenyedő, rovátkolt díszű, nyitott bronz karperec. Kissé deformálódott, patináját ledörzsölték. Átm: 7,4x7 cm, V: 0,5 cm, S: 30 g (KHM E 3-55/5) (IV. tábla 11.). 5. Az előzőhöz hasonló, két darabra tört bronz karperec. Átm: 8,2x7,9 cm, V: 0,6 cm (KHM ÁE,-55/6) (IV. tábla 10.). 6. Ugyanolyan karperec töredéke (Lehoczky idejében megvolt még a másik darabja is). Átm: 7,1 cm, V: 0,5 cm, S: 10 g (KHM E,55/7) (IV. tábla 12.). 7. Kör keresztmetszetű, egymáshoz képest ferdén elhelyezkedő karcolt vonal kötegekkel díszített, egymásra hajló végű bronz karperec. Átm: 7,4 cm, V: 0,7 cm, S: 62 g (KHM B 3-55/3) (IV. tábla 9.). 8. Vékony, kerek metszetű huzalból készített, hegyesedő végű karperec. Felülete egykor barázdált volt, de ma már annyira kopott, hogy alig észrevehető a díszítés. Átm: 4,5 cm, V: 0,4 cm, S: 10 g (KHM B r 55/47) (IV. tábla 15.). LEHOCZKY R.j. 1.552., LEHOCZKY 1888.256., LEHOCZKY 1892.8081., BERNJAKOVIC 1960.353-354., MOZSOLICS 1973.141. 3. Gelénes (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1893. május 29-én Lehoczky Tivadar Ékkel Elemér mezőkaszonyi/ Koszino főszolgabírótól kapott három bronztárgyat (egy lábperecet, egy karperecet és egy sarlótöredéket), amelyek abból a bronzkincsből származtak, amelyet - mint Lehoczky írja - „e tavaszon Gelénes határában ottani lakosok ... szántás közben találtak" (LEHOCZKY R.j. I. 769.). Ugyanez év június 10-én Ékkel Elemér még egy bronz karperecet küldött Lehoczkynak (LEHOCZKY R.j. 1. 774.). Végül 1895. május 11-én még két tárgyat (egy vésőt? és egy karperecet) kapott Lehoczky e leletből (LEHOCZKY R.j. I. 859-860.). Ezekkel együtt Lehoczky birtokába összesen hat tárgy került a gelénesi leletből. Figyelemre méltó, hogy Lehoczky egy 1892-ben megjelent művében (LEHOCZKY 1892.78-79.) arról ír, hogy Gelenesen 1892-ben a mezőn, a puszta földben egy csomóban találtak körülbelül 40 különféle bronztárgyat, amelyekből mintegy 30 különféle „karika", a többi sarló, rög és két rovátkolt aranykarika (2 és 4 cm átmérőjű). Nagy a valószínűsége, hogy ugyanazon leletről van szó. A leírást még érdekesebbé teszik a következő adatok. Ugyanezen 1892-es esztendőben Podmaniczky G. ajándékaként a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy Gelenesen talált bronz kincslelet nagyobb hányada (MOZSOLICS 1973.137-138.). Később a debreceni Déri Múzeumnak ugyanitt valamikor 1900 táján - felfedezett, s állítólag aranytárgyat is tartalmazó kincslelet egy részét ajándékozta Dégenfeld P. A Nemzeti Múzeumba és a Déri Múzeumba került bronztárgyak egy kincslelethez tartozását már Mozsolics Amália is felvetette (MOZSOLICS 1973.138.). Lehoczky adatai alapján nagy valószínűséggel tételezhetjük föl, hogy a fent említett valamennyi gelénesi bronztárgy egyetlen kincs része volt, amely 1892-ben került napvilágra. A magam részéről az alábbiakban a KHM-ban őrzött tárgyakat publikálom: 1. Lapított, végei felé folyamatosan keskenyedő, nyitott, kerek lábperec. Patinája szép világoszöld. Átm: 11x10,7 cm, V: 1x0,6 cm, S: 98 g (KHM E,-54/l) (IV. tábla 7.). 2. Kör metszetű, nyitott, rovátkolt díszű, kerek bronz karperec. Patinája sima sötétzöld. Átm: 7,7x7,3 cm, V: 0,8 cm, S: 76 g (KHM E 3-54/2) (IV. tábla 8.). 3. Ugyanolyan karperec. Átm: 8 cm, V: 0,7 cm, S: 70 g (KHM E,54/4). 1977-ben már nem találták a múzeumban. Rajzát a nyilvántartási lap alapján közöljük (IV. tábla 13.). 4. Gombos végű sarló alsó része. H: 5,5 cm, Sz: 2,5 cm, M: 1,5 cm, S: 25 g (KHM E,-54/3) (IV. tábla 5.). 5. Nagyjából háromszög formájú, nyújtott testű, lapos bronzvéső (?). Patinája világoszöld. H: 9,6 cm, Sz: 2,5 cm, S: 115 g (KHM B r 54/5)(IV.tábla3.). 39
