A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Dikán Nóra: MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989)

Dikán Nóra A kongresszusi küldöttválasztásnál igazi kampány folyt: többes jelölés, a jelöltek bemutatkozása a nyilvánosság előtt, a választási gyűléseken, a sajtóban, a rádióban személyek és programok mérkőztek egymással. A megyei pártbizottság elfogadta a reformműhely javaslatát, hogy a küldöttállító pártszervek ismerjék el - ha nem is kötelező érvénnyel - a platformok jelölési jogát.

19 A nyíregyházi városi reformkör két jelöltet Vojnik Máriát és Urban Lajost- indította a kongresszusi küldöttválasztási versenyben. Szabolcs-Szatmár megyét 51 kongresszusi küldött képviselte, akiknek közel fele vagy tagja volt, vagy volt valami kapcsolata a reformköri mozgalommal. A reformköri jelöltek közül többen - mint Bánki M. Csaba Nagykálióból, Urbán Lajos Nyíregyházáról stb. - elvéreztek a versenyben, de összességében reformelkötelezett küldöttcsoport utazott október elején Budapestre. A kongresszusi küldöttek a szeptember 23-án rendezett pártfórumon hallgathatták meg az őket megválasztott pártszerveknek, platformoknak a véleményét, s szembesültek azzal a munícióval, amivel őket a kongresszusra elengedték. A pártfórumon az 51 kongreszszusi küldöttön, a 67 tagú megyei pártbizottságon és a 30 meghívott vendégen kívül közel háromszázan voltak a küldöttválasztó pártszervek, platformok képviselői. A reformkörök csoportját 14 fő képviselte.

20 A megyei reformműhely is készített egy állásfoglalást a pártfórumra „ Új szocialista pártot akarunk "— címmel.

21 Szerintem ez a egyetlen olyan dokumentum, amely a megyei pártvezetéstől markánsan elkülönülő programjával a megyei reformköröknek önálló arculatot tudott volna adni, s amely az utolsó pillanatig tanú erre a reformkörösnek számító kongresszusi küldöttek programtézisei - nem vált uralkodóvá a reformkörösök között. Hogy végül a megyei platform elé ez a javaslat került, abban a budapesti szeptemberi országos találkozó volt a döntnök. Pikantériája ennek az állásfoglalásnak az, hogy szellemi atyjai nem voltak sem a kongresszusi küldöttek, sem a pártfórumra delegált reformkörösök között. A programot minden kétséget kizáróan Juhász Ferenc és Kántor Csaba Áron készítették, erről tanúskodnak a megyei sajtóban a szöveggel szinte szó szerint egyező mondatokat tartalmazó cikkeik (JUHÁSZ-KÁNTOR 1989/A., KÁNTOR 1989., JUHÁSZ-KÁNTOR 1989/B.). 19. Gyorshír, VII.3/89. (MSZMP Megyei Bizottságának tájékoztatója). 20. Gyorshír, VIII. 11/89. (MSZMP Megyei Bizottságának tájékoztatója). 21. Név nélkül: Új szocialista pártot akarunk! KMo XLVI.222. 1989. szeptember 20.4. 22. Lásd Kántor reflektálását Kiss Gábor: „Legyetek tökéletesek". KMo XLVI.213. 1989. szeptember 9.7. cikkére.! A megyei reformműhely „állásfoglalásának" politikai programot tartalmazó részében nincsenek olyan gondolatokat, amelyek ne szerepelnének szinte majd mindegyik küldött repertoárjában: a vegyestulajdonú piacgazdaság, melyben a tulajdonformák életképességét a hatékonyság dönti el, ahol méltó helyre kerül az emberi személyiség és környezet tisztelete, és a szegények védelmét biztosító esélyegyenlőség a meghatározó stb. Az új párt szervezeti felépítésben sincs vita a reformkörösök között. Egyetértenek abban, hogy „A jelenlegi apparátus egy diktatórikus működés maradványa. "Helyette kislétszámú (pl. egynegyedére csökkentett) de profi politikusokból álló, a helyi szervezeteknek politikai szolgáltatásokat biztosító apparátusra van szükség, és az egyéni kezdeményezést felkaroló, a tagságot központba helyező elveket kell érvényesíteni. Tagadva így a demokratikus centralizmust, ugyanakkor biztosítva a kisebbség jogait. Igaz az említett szerzők cikkeikben ennél tovább mennek és a platformszabadság mellett a frakció szabadságot is elfogadó pártstruktúrát akarnak. Ahol viszont markáns volt a különbség, az a párton belüli áramlatok megítélése volt: „Az országos és helyi párthatalmi központokból ki kell szorítani az „ Új rendpárt" képviselőit a vezető és apparátusi posztokról egyaránt. " Juhász Ferenc és Kántor Csaba Áron augusztus-szeptember hónapban a megyei sajtóban publikált cikkeikben körüljárják ezeket a gondolatokat. Véleményük szerint a kongresszuson és azt követően meg kell bontani a misztifikált pártegységet. Az MSZMP szélsőséges platformok által tagolt, s a kongresszus közeledtével e platformok között ádáz küzdelem kezdődött a párton belüli hatalomért. A három fő irányzat közül balra a hagyományőrző Marxista Egységplatform áll, amely jellegét tekintve az államszocialista berendezkedés híve, az MSZMP fennmaradásának óhajtója. Jobboldalt pedig a reformköri mozgalom, amely a rendszerváltás híve, és a mai felépítésű MSZMP megszüntetésére játszik, annak jogutódjaként egy sajátos szociáldemokrata típusú szervezeti felépítésében, demokratikusan működő új pártot akar. A két platform között elhelyezkedő Összefogás az MSZMP megújulásáért platform a két másik irányzat kompromisszumán alapuló misztikus egység híve (e platform célkitűzéseiből túl sokat vállal fel - Juhász és Kántor szerint - a megyei pártvezetés).

22 A megegyezésnek, összefogásnak itt helye nincs, az egymást kizáró szélsőségeket összebékíteni nem lehet. Az Összefogás... platformnak, mivel nem tagadja a rendszerváltás szükségességét (ámbár nem is állítja azt) helye van az új pártban. De a jelenlegi politikai helyzetben kívánatos a hatalmi pozíciókból való kiszorulása és kisebbségben maradása. A megyei reformmű396