A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Dikán Nóra: MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989)

Dikán Nóra A kongresszusi küldöttválasztásnál igazi kampány folyt: többes jelölés, a jelöltek bemutatkozása a nyil­vánosság előtt, a választási gyűléseken, a sajtóban, a rádióban személyek és programok mérkőztek egymás­sal. A megyei pártbizottság elfogadta a reformműhely javaslatát, hogy a küldöttállító pártszervek ismerjék el - ha nem is kötelező érvénnyel - a platformok jelölési jogát. 19 A nyíregyházi városi reformkör két jelöltet ­Vojnik Máriát és Urban Lajost- indította a kongresszusi küldöttválasztási versenyben. Szabolcs-Szatmár megyét 51 kongresszusi küldött képviselte, akiknek közel fele vagy tagja volt, vagy volt valami kapcsolata a reform­köri mozgalommal. A reformköri jelöltek közül töb­ben - mint Bánki M. Csaba Nagykálióból, Urbán La­jos Nyíregyházáról stb. - elvéreztek a versenyben, de összességében reformelkötelezett küldöttcsoport utazott október elején Budapestre. A kongresszusi küldöttek a szeptember 23-án ren­dezett pártfórumon hallgathatták meg az őket megvá­lasztott pártszerveknek, platformoknak a véleményét, s szembesültek azzal a munícióval, amivel őket a kong­resszusra elengedték. A pártfórumon az 51 kongresz­szusi küldöttön, a 67 tagú megyei pártbizottságon és a 30 meghívott vendégen kívül közel háromszázan vol­tak a küldöttválasztó pártszervek, platformok képvi­selői. A reformkörök csoportját 14 fő képviselte. 20 A megyei reformműhely is készített egy állásfoglalást a pártfórumra „ Új szocialista pártot akarunk "— cím­mel. 21 Szerintem ez a egyetlen olyan dokumentum, amely a megyei pártvezetéstől markánsan elkülönülő programjával a megyei reformköröknek önálló arcu­latot tudott volna adni, s amely az utolsó pillanatig ­tanú erre a reformkörösnek számító kongresszusi kül­döttek programtézisei - nem vált uralkodóvá a re­formkörösök között. Hogy végül a megyei platform elé ez a javaslat került, abban a budapesti szeptembe­ri országos találkozó volt a döntnök. Pikantériája en­nek az állásfoglalásnak az, hogy szellemi atyjai nem voltak sem a kongresszusi küldöttek, sem a pártfó­rumra delegált reformkörösök között. A programot minden kétséget kizáróan Juhász Ferenc és Kántor Csaba Áron készítették, erről tanúskodnak a megyei sajtóban a szöveggel szinte szó szerint egyező monda­tokat tartalmazó cikkeik (JUHÁSZ-KÁNTOR 1989/A., KÁNTOR 1989., JUHÁSZ-KÁNTOR 1989/B.). 19. Gyorshír, VII.3/89. (MSZMP Megyei Bizottságának tájé­koztatója). 20. Gyorshír, VIII. 11/89. (MSZMP Megyei Bizottságának tájé­koztatója). 21. Név nélkül: Új szocialista pártot akarunk! KMo XLVI.222. 1989. szeptember 20.4. 22. Lásd Kántor reflektálását Kiss Gábor: „Legyetek tökélete­sek". KMo XLVI.213. 1989. szeptember 9.7. cikkére.! A megyei reformműhely „állásfoglalásának" poli­tikai programot tartalmazó részében nincsenek olyan gondolatokat, amelyek ne szerepelnének szinte majd mindegyik küldött repertoárjában: a vegyestulajdonú piacgazdaság, melyben a tulajdonformák életképes­ségét a hatékonyság dönti el, ahol méltó helyre kerül az emberi személyiség és környezet tisztelete, és a sze­gények védelmét biztosító esélyegyenlőség a megha­tározó stb. Az új párt szervezeti felépítésben sincs vita a reformkörösök között. Egyetértenek abban, hogy „A jelenlegi apparátus egy diktatórikus működés marad­ványa. "Helyette kislétszámú (pl. egynegyedére csök­kentett) de profi politikusokból álló, a helyi szerveze­teknek politikai szolgáltatásokat biztosító apparátus­ra van szükség, és az egyéni kezdeményezést felkaro­ló, a tagságot központba helyező elveket kell érvénye­síteni. Tagadva így a demokratikus centralizmust, ugyanakkor biztosítva a kisebbség jogait. Igaz az említett szerzők cikkeikben ennél tovább mennek és a platformszabadság mellett a frakció szabadságot is elfogadó pártstruktúrát akarnak. Ahol viszont mar­káns volt a különbség, az a párton belüli áramlatok megítélése volt: „Az országos és helyi párthatalmi központokból ki kell szorítani az „ Új rendpárt" kép­viselőit a vezető és apparátusi posztokról egyaránt. " Juhász Ferenc és Kántor Csaba Áron augusztus-szep­tember hónapban a megyei sajtóban publikált cikke­ikben körüljárják ezeket a gondolatokat. Véleményük szerint a kongresszuson és azt követően meg kell bon­tani a misztifikált pártegységet. Az MSZMP szélső­séges platformok által tagolt, s a kongresszus köze­ledtével e platformok között ádáz küzdelem kezdő­dött a párton belüli hatalomért. A három fő irányzat közül balra a hagyományőrző Marxista Egységplat­form áll, amely jellegét tekintve az államszocialista berendezkedés híve, az MSZMP fennmaradásának óhajtója. Jobboldalt pedig a reformköri mozgalom, amely a rendszerváltás híve, és a mai felépítésű MSZMP megszüntetésére játszik, annak jogutódjaként egy sajátos szociáldemokrata típusú szervezeti felépí­tésében, demokratikusan működő új pártot akar. A két platform között elhelyezkedő Összefogás az MSZMP megújulásáért platform a két másik irány­zat kompromisszumán alapuló misztikus egység híve (e platform célkitűzéseiből túl sokat vállal fel - Ju­hász és Kántor szerint - a megyei pártvezetés). 22 A megegyezésnek, összefogásnak itt helye nincs, az egy­mást kizáró szélsőségeket összebékíteni nem lehet. Az Összefogás... platformnak, mivel nem tagadja a rend­szerváltás szükségességét (ámbár nem is állítja azt) helye van az új pártban. De a jelenlegi politikai hely­zetben kívánatos a hatalmi pozíciókból való kiszoru­lása és kisebbségben maradása. A megyei reformmű­396

Next

/
Oldalképek
Tartalom