A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Dikán Nóra: MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989)

Dikán Nóra időszakban, és az akkor szerzett érdemek ma már nem adnak okot a büszkeségre. Még egy geszterédi MDFes is eljött programot hirdetni. Tanulságos volt látni, hogy mennyire heterogén a társaság. Kiben-kiben kialakult az osztályozás: az ott egy apparátcsik, aki személye átmentés én fáradozik, amott egy régebbi káder, aki most szeretne érdemeket szerezni, hogy ellensúlyozza a régi dolgait, amaz egy nagyon felkészült ember, de korábban éppen az esze miatt mellőzte a meglehetősen középszerű műveltségű vezetőréteg. Most aztán „ tudományos alapon reformista " (ESIK 1989.). Ez a vegyes összetétel mindvégig jelen volt a reformköri találkozásokon, s nyitottsága miatt nem lehetett pontosan tudni, ki az egyetértő, s ki az, aki csupán érdeklődő. Az Oktatási Igazgatóságon a vitaindítót Vass László a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese tartotta a reformkörök kecskeméti találkozójáról. A gyűlés nem fejezte be munkáját végezetlenül, választott egy szervezőbizottságot, amelynek tagjai voltak Bogdányi Ferenc, 1989. február 15-ig a városi pártbizottság politikai munkatársa, aki - KISZ-es pályafutását is beleszámítva - mintegy 22 évet töltött el a mozgalomban, Lányi Botond újságíró, a reformműhely kezdeményezője és Kántor Csaba Áron, a SZABISZ megyei alelnöke. Majd a résztvevők megegyeztek, hogy a kecskeméti reformműhely nyilatkozatával való egyetértésükről a sajtóban közleményt jelentetnek meg, s részt vesznek a reformkörök május végén Szegeden sorra kerülő első országos találkozóján, amelyik még Kecskeméten elhatároztatott.

7 A pénteki alakuló gyűlésről a megyei lapban közreadott rövid tudósítás még nagyon keveset árul el a be nem avatottaknak a reformköri mozgalom lényegérői. Sokkal izgalmasabb azonban a megyei pártbizottság (a KB május 8-i reformkörökkel kapcsolatos közelményét követően, s attól nem kis mértékben eltérő) május 12-i állásfoglalása,

8 amelyben meghatározza viszonyát a párton belül immár a platformszabadság biztosította lehetőséggel élő mozgalomhoz. Ennek a határozattervezetnek a gazdája, testületi előterjesztője - a megyei társadalompolitikai titkár-jól érzékelte a mozgalom terebélyesedésével együttjáró vagy járható veszélyt: új párt születhet az MSZMP-n belül, s a dolog még koránt7.Név nélkül: Megalakult a megyei reformkör. KMo XLVI.105. 1989. május 6.1. 8. SzSzBMÖL MSZMP iratok 1. f. Megyei PB V. 12/89. 9. A reformkörök szegedi május 20-21-i országos tanácskozásáról lásd Kiss 1994.81-85.! 10.Név nélkül: Reform Klubhálózat megyénkben. KMo XLV.307. 1988. december 27.1. 11.Név nélkül: Ifjúsági reformkör Fehérgyarmaton. KMo XLVI.123. 1989. május 27.3. sem lefutott. „A reformkörök egy része nem a párton belüli többség megszervezésére koncentrálja erőit. Véleményének kizárólagossá tételére, szervezeti elhatárolódásra törekszik. Egyes állásfoglalásaikban türelmetlenség, kirekesztő jellegű címkézés és személyeskedés is megjelenik Mivel úgy ítélik meg, hogy a konzervativizmus és a párt különböző színterein megnyilvánuló pozícióharcok miatt a reformlépések megtétele túlzottan elhúzódik, legradikálisabb személyei a pártszakítás gondolatáig is eljutottak. " — szólt a közlemény azzal együtt, hogy a megyei pártvezetés - bizonyos feltételekkel ugyan - de felvállalja a reformköri mozgalmat. Az idézett kitétel semmiképpen sem jellemezhette az éppenhogy formálódóban lévő megyei reformköröket, sokkal inkább csak figyelmeztetés volt számukra. Kiss Gábor a megyei társadalompolitikai titkár egyébként ezen a pártbizottsági ülésen bejelentette, hogy részt vesz a szegedi országos reformköri találkozón, ahol a pártbizottsági határozat szellemében hangot kíván adni véleményének és kételyeinek.

9 Mivel a reformkörök platformként működtek, szabályozásukat a megyei pártbizottság nem tartotta szükségesnek, nyilvántartásuk nem volt, így a Nyíregyházán kívüli településeken alakult reformkorok munkájáról, szervezettségéről, tagjairól csak esetleges és közvetett adataink vannak. Mindenesetre a szegedi tanácskozást követően sorra alakultak a reformkörök Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Kisvárdán, Vásárosnaményban, majd a kongresszusi előkészületekkel egyidőben szeptemberben Nagykállóban, Tiszalökön, Tiszavasváriban, Záhonyban és Demecserben és ezzel be is zárult a kör. Az egyéni tagsággal rendelkezők száma ennél feltehetően sokkal nagyobb volt. Kisvárdán és Fehérgyarmaton külön ifjúsági reformkor is alakult, amelyek előzményei még 1988-as reformköröknek is nevezett politikai vitakörökhöz nyúltak vissza. A KISZ megyei bizottsága a kongresszusi felkészülés jegyében 1988 végétől a megye nagyobb településein politikai vitaköröket működtetett,

10 melyek közül néhány, mint a kisvárdai 1989 elején már hasonló kérdéseket is feszegett, mint az MSZMP reformkörei. Fehérgyarmaton pedig az 1989 elejéig a KISZ megyei bizottságának titkára, Vastagh József hozza létre 17 alapító taggal a fiatal KISZ-es, illetve DEMISZ-es csapatból a fehérgyarmati ifjúsági reformkört.'' A szervezeti előzményekhez tartozik, hogy Nyíregyházán a városi pártbizottság a lakótelepi politizálás erősítése érdekében kísérletezett részben az alapszervezeti pártházakban, részben iskolákban és művelődési házakban az úgynevezett politikai centrumok megszervezésével.

12 Ilyen volt Urbán Lajosnak, a vá394