A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Dikán Nóra: MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989)

Dikán Nóra pártbizottság, hogy elfogadja a saját és az apparátusának a működési és szervezeti szabályzatát. A vitára bocsájtott határozattervezeteket a két új megyei titkár - a pártszervezésért, a párt belső ügyeiért felelős Gazda László és a társadalompolitikai területet felügyelő Kiss Gábor - vezetésével dolgozta ki az apparátus.

2 A két megyei titkár között teljes az összhang abban, hogy politikai rendszerünk elindult a többpártrendszer felé, hogy bármilyen nehéz is lesz, a tagságnak egy mozgalmi párt felé kell elmozdulni. A megyei pártvezetés ezzel megelőzte a február 10-11-i KB ülését, amelyen a többpártrendszeres politikai struktúra kimondatott. Emlékeztetésül utalnom kell az országos pártvezetésjanuárban még érvényben lévő 1988. októberi álláspontjára, mely szerint az MSZMP „Nem tekinti a szocialista fejlődéstől idegennek a többpártú politikai rendszert, de a jelenlegi magyar viszonyok között nem tartja lehetségesnek az alternatív programmal fellépő pártok alakulását, választási politikai váltógazdaság meghonosítását... ez azzal a veszéllyel járna, hogy letérünk a szocialista útról, amit a párt történelmi felelősségéből fakadóan visszautasít. "

3 A többpártrendszeres politikai struktúra elfogadása számos más kérdés újragondolását is kikényszerítette: egy valóságos versenyhelyzetre való felkészüléshez újonnan meg kellett határozni az MSZMP viszonyát (az akkori szóhasználattal élve) az alternatív szervezetekhez, az alakuló pártokhoz, meg kellett változtatni politizálásának színtereit, szembe kellett nézni a történelmi múlt - s különösen 1956 - újraértékelésével, meg kellett oldani a politizálási stílusváltást stb. A kecskeméti találkozóról másodkézből kapott és egyben ellentmodó - hírek felkavarták a megyei pártközvéleményt, s a nem kellő informáltságból fakadó zavarodottság az április 20-i megyei pártbizottsági ülést is jellemezte. Volt, aki számonkérte az apparátustól, hogy definiálja a reformszárny fogalmát, s döntsék el melyik reformszárnyhoz fognak tartozni. Nem sokkal később Nyíregyháza városi pártbizottságának első titkára, Szemerszki Miklós a tőle nem sokkal többet tudó megyei testülettől kért mielőbbi tájékoztatást és eligazítást, mert a reformkörökkel kapcsolatos hírek „zuhatagként" érték a párt-vb tagjait.

4 Egyébként a kecskeméti találkozásra csak az ifjúsági mozgalomból ismert Juhász Ferenc, a KISZ me2. SzSzBMÖL MSZMP iratok 1. f. Megyei PB 1.23/89. 3. Lásd erre Vargha Gyulának, az MSZMP megyei első titkárának tájékoztatóját az 1988. október 4-i KB ülésről. SzSzBMÖL MSZMP iratok 1. f. Titkárság és osztályok anyaga (rendezetlen). 4. SzSzBMÖL MSZMP iratok lO.f. Nyíregyházi városi PB V.4/ 89. gyei első titkára, majd a SZABISZ megyei elnöke, és a szervezet második embere Kántor Csaba Áron, a gazdaságpolitikai titkár, továbbá a kisvárdai Martha Tibor városi KISZ-titkár jutottak el, aminek csak egyik oka volt a találkozó spontenaitásban bővelkedő előkészítése (gondoljunk csak a körtelefonos értesítésre, az is az utolsó pillanatban, így meghívni is azokat tudták, akit hirtelenjében el tudtak érni); a másik ok: sokkal inkább a találkozó ki nem mondott célja - az új pártalakítás ügye volt. A fiatal KISZ vezetők - egyébként itt is megtörtént a tisztújítás még 1988 végén, a KISZ XII-ik kongresszusát megelőzően - voltak azok, akik leginkább gondolkodtak a pártszakadás szükségességéről, s ezt a következő hónapokban nyilvánosan is felvállalták. Nem véletlenül került ki közülük a megyei reformköri mozgalom radikális szárnya. Hármukon kívül részt vett még a kecskeméti találkozón - igaz hívatlanul - az MSZMP megyei első titkára Gyuricsku Kálmán is, az újdonsült KB-tag, akit az előző napokban ülésező Központi Bizottság választott tagjai sorába, s aki - miután 13-án részt vett a megyei első titkárok értekezletén Budapestenúgy döntött, hogy nem hagyja ki Kecskemétet, amely összejövetelről a KB-ban is vita zajlott. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a szabolcsiak nem tudtak egymásról, nem is találkoztak, s az első titkár hamarosan ott is hagyta a konferenciát, miután Kecskeméten egyértelművé vált a fő szónoklatok elhangzása után, hogy nem lesz áttörés a új párt alakítása ügyében. Sajnos a megyei titkári megbeszélésekről - ahol feltehetően kendőzetlenül mondta el véleményét a reformköri találkozóról - nem maradtak fenn feljegyzések. Az április 20-ai megyei pártbizottsági ülésen pedig az első titkár - arra hivatkozva, hogy jegyzetei nincsenek ott, végig sem ülve a tanácskozást - ügyesen kitért a véleménynyilvánítás elől. Evekkel később úgy emlékezett, hogy azzal az érzéssel távozott Kecskemétről: nem igazán kiforrott sem koncepciójában, sem szervezetileg ez a csapat, s egy tekintélyes vezér nélkül aligha lesz remény arra, hogy átütő erővé váljon a párton belül. Az új szervezeti szabályzat országos szerkesztőbizottsága március elején pártvitára bocsátotta a platformszabadság témát. A társadalompolitikai munkabizottság 11 intézményben és pártszervben folytatta le a vitát, majd április 17-én összegzését benyújtotta a legfőbb megyei párttestületnek. Az MSZMP megyei bizottsága április 20-ai ülésén zárta le az eszmecserét a „platformszabadságról", s a vitáról közzétett kommünikének nem véletlenül adta az „Állásfoglalás a pártegységről" címet. A nyilvánosságra hozatal időzítése is kapóra jött, hiszen választ kellett mielőbb adni arra a kérdésre, hogy felvállalja-e a megyei pártbi392