A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténet - Szilágyi László. Tisztel Honatyák! Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmus időszakában (1869–1910)
Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmusban 81.1.263-265.). Ezzel szemben a kormánypárti br. Vécsey József a választójog kérdésében konzervatív álláspontot képviselt (KN 1872/75.XIII.39.). Liberális szellemben, a montesquieu-i elvek jegyében terjesztették elő javaslataikat az igazságszolgáltatás, a bíróságok korszerűsítésének témakörében (KN 1869/72.11.264-266., KN 1878/81.271.), és még a kisebb, az egyes állampolgárokat érintő kérdések is az egyéni szabadságjogok, az egyén szabadsága szempontjából vetődtek fel. 1874-ben pl. Vidliczkay, egy Szabolcs megyei birtokos (Kállay Ubul) ügye kapcsán interpellációval hívta fel a figyelmet arra, hogy az állami vasút hivatalnokainak még pénzügyőrségi feljelentés alapján sem áll jogukban az utasok bőröndjeinek, poggyászainak átkutatása (KN 1872/ 75.IX.363-364.). Ugyanő a fentebbi elv alapján ellenezte a himlőoltás kötelezővé tételét. Célszerű voltával kapcsolatban voltak kétségei, s ebből a szempontból az eljárást egy politikai hit vagy vallás erőszakos terjesztéséhez hasonlította (KN 1875/78.V.155.). Ez utóbbi valóban távol állt a szabolcsi képviselőktől, s bizonyos visszafogottság még a szélsőséges irányzatokhoz csatlakozó politikusoknál is megfigyelhető: pl. az antiszemita Ónody Géza, aki a tiszaeszlári esetet elsőként vitte a parlamentbe, az 1892/96-os ciklusban Tiszalök képviselőjeként egyetlen antiszemita jellegű beszédet sem mondott. Liberális álláspontról kívánta védeni az állampolgárijogokat mindvégig törvényhozói munkája során a szabadelvű párti (1881-1884 között mérsékelt ellenzéki) Mandel Pál. Már 1877-ben szót emelt az anyák gyámsági joga, a házasságjog és a vallásszabadság, a halálbüntetés eltörlése -pontosabban a gyilkosság és a felségsértés eseteire való korlátozása-érdekében. Többek között Irányi Dániellel, Somsich Pállal együtt nyújtotta be ez utóbbi, a baloldalon nagy visszhangra talált tervezetét. Történelmi példákkal, pl. II. József ausztriai rendeletével kívánta igazolni, hogy a halálbüntetés nem csökkentette, annak eltörlése nem növelte a bűntettek számát. A bűnmegelőzés legfőbb faktorát nem a büntetés szigorításában látta, hanem az esküdtszéki intézmény, a közvetlenségre és szóbeliségre fektetett peres eljárás bevezetésében, a halálbüntetés eltörlésében. Mindez „egy évtized alatt előbbre vinné a nemzetet, mint a létező eljárások egy évszázad alatt. " „ Megégettük a derest, égessük el ma a bitófát is "- fejezte be felszólalását. Javaslatait a Ház elvetette (KN 1875/ 78.X.331.,XIII.322-325.). 1880. április 13-i felszólalásában, amely a baloldalon zajos tetszést váltott ki, támogatta Irányi Dánielnek a vallásszabadságra és a 5. SzSzBMÖL IV. B. 403. Kpv-1887.25. köt. Iktatókönyv. 35.sz. polgári házasság bevezetésére vonatkozó javaslatát (KN 1878/81 .XII.40.). Álláspontját csak több mint egy évtizedes késéssel tette magáévá a törvényhozás (KN 1892/ 96.XVIII.56.). Előrelépés történt azonban már 1883ban a keresztények és izraeliták közötti polgári házasság kérdésében és Mandel nem is késlekedett, hogy kifejezze háláját a parlamentben: „... üdv Magyarországnak, üdv a magyar törvényhozásnak!" Szavainak különös súlyt adott, hogy Mandel bevallottan izraelita volt (KN 1881 /84.XIII. 189.). Ekkor és később is a zsidóságot a keresztényektől elválasztó félreértések, különbségek és ellentétek teljes megszüntetésére törekedett. Az asszimilációt elősegítendő nem pártolta külön zsidó hitfelekezeti gimnázium alapítását sem. „...a zsidók legyenek a legutolsók, de még utolsóknak se tegyék, hogy a nevelésnél az elkülönítést előmozdítsák s a maguk számára külön hitfelekezeti gymnáziumot alapítsanak s ez által az asszimilációt nehezítsék. (Elénk helyeslés a jobboldalon) " (KN 1884/87. V.7.). Ugyanakkor fellépett hittestvérei érdekében pl. az 1887-es választási előkészületek során, amikor a zsidóság állampolgárijogainak érvényesítéséről volt szó. Néhány választóval együtt új választási időpontot kért a Szabolcs megyei Központi Választmánytól, ugyanis az eredetileg meghatározott időpont, június 18-a szombatra esett, így a vallásos zsidóság nem élhetett választójogával. Kérését elutasították. 5 A szabadelvű felfogás a dualizmus időszakának utolsó harmadában is hatott (KN 1896/1901. XXVI. 204.). Meghatározóbbnak bizonyult azonban a képviselők politikai felfogásában bekövetkező konzervatív fordulat. Bár ellenzéki helyzetben a függetlenségi párti szabolcsi képviselők is a választójog szélesítését szorgalmazták, 1906-os kormányra kerülésüket követően már nem valósították meg terveiket. Ebben egyfelől a nemzetiségi mozgalmaktól, másfelől a szocialista irányzat előretörésétől való félelem játszott döntő szerepet (KN 1901/1905.XIX.290-291.). Oktatás, kultúrpolitika Az oktatás, a kultúrpolitika területén csupán elenyésző számban születtek javaslatok a Szabolcs megyei parlamenti képviselők részéről. Ebben a tényben minden bizonnyal a politikai élet közjogi beállítottsága tükröződik. Azok a kormánypárti javaslatok azonban, amelyek a magyarországi analfabétizmus megszüntetését célozták (és túlnyomórészt eredményezték is) egyetértésükkel és támogatásukkal találkoztak. Kállay János 1879-ben a felekezeti iskolák alacsony színvonalára hívta fel a figyelmet, s kérte számon az 1868: XXXVIII. te. alkalmazását: a törvény értelmében községi közös iskola felállítását kellett volna el359
