A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténet - Ulrich Attila: Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században
Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században Mada 46 1674 Muharom Pasko Muharom Pasko Szolnok 302 Ft Gyulaj 47 1666 Szolimán szpáhi Omár szpáhi Várad 3300 Ft 113 Ft " Kállósemjén^ 1671 Jaffer szpáhi Jaffer szpáhi Várad 600 Ft Bogát 1671 előtt Husszein aga Husszein Aga Várad 3200 Ft Mihályfalva 49 1666 Váradi aga Váradi aga Várad 300 Ft Pócs 50 1672 Arnót Husszein Arnót Husszein Szentjób 1382 Ft Ófehértó 5 ' 1669 Alajbég Albég Szentjób 1740 Ft Piricse 52 1666? Alajbég Szentjób 1500 Ft Nyírbéltek 53 1100 Ft Apagy" Ibrahim szpáhi Szentjób 226 Ft Apagy 55 1675 Alajbég Szentjób 450 Ft/év 1089 Ft Levelek 1674 Rozmany szpáhi Rozmany szpáhi Várad 335 Ft Encsencs 1664 után Muczin aga Muczin aga Szolnok 800 Ft Kisléta 56 1671 Raz szpáhi Izmaja Raz Várad 1000 Ft Nagyhalász Husszein aga Várad 232 Ft Kemecse Oroszlán aga Várad 300 Ft Berkesz 100 Ft Demecser Várad 174 Ft Kék 1674 150 Ft Gégény 1674 Várad 200 Ft Megyer 1674 Várad 115 Ft Sényö 1674 Izmai 1 aga Izmail aga Várad 80 Ft Pazony 1674 Husszein aga Husszein aga Várad 340 Ft Királytelek 1674 Várad 500 Ft Dob 57 1596 Egei302 Ft 18d/év Kenéz Eger 300 Ft 46. Az összeíráskor megjegyezték, hogy „ mostan újabban " két éve hódolnak, ami azt jelenti, régebben már hódoltatták a falut. Ugyanezt jegyezték meg a falu hites emberei Vaja esetében is. 47. A török 9 rabot vitt el, ebből csupán egyet sikerült kiváltani. 48. Az elvitt 4 rab még mindig fogságban volt. 49. A hódoló pénzen kívül minden évben 100 köböl árpát, 1 vágótehenet és 30 oka vajat is be kellett szolgáltatniuk. A falu török ura 1674-ben emelte fel a pénzbeli adót évi 180 Ft-ról 300 Ft-ra. 50. Szentjóbon még 8 rab volt fogságban. Az adóban fizetett pénzük császár adajából, bírságból, „s mind egyéb rajtok sok rendben vött" summából tevődött össze. 51. A falut két ízben hódoltatta be a török, az első hódoláskor 1440 Ft-ot fizettek, a mostani adójuk a császár adajával együtt 340 Ft volt. 52. A falu mindig Szentjóbra hódolt, az első hódító török uruk halála után, mivel annak fia „alkalmatlan az biratásra", a jelenlegi bég az uruk. A lefizetett 1500 Ft-ban az adón kívül a rabváltság is értendő. Legújabban a hódoló „saczok" évi 170 Ft. 53. Az 1100 Ft-on a rebellisek és a törökök által közösen okozott kár értendő. Ezen felül a török 4 fiú gyermeket vitt el, „ az mellek mais oda vannak az Törökök köziben ". 54. Apagy első behódolása 2 évig tartott, mivel uruk az idő után „el veszet". A rabláskor 19 rabot ejtettek, 3 főt megöltek. Az összeíráskor még 16-an rabságban voltak. Egy részük Váradon, némelyek Nándorfehérváron, 5 fő pedig a Portán raboskodott. A rablók vezérei a váradi basa, és egy Csirke nevű pribék voltak. Ruhákat raboltak és jószágot hajtottak el, valamint kegytárgyakat is vittek el a templomból 127 Ft értékben. 55. Az új meghódítás óta, a rabváltsággal együtt 1089 Ft-ot fizettek. 56. A török adózás ellenére, egy másik török, „ Csirke nevű pribék" megrabolta őket, és rabokat hajtott el. 57. A tiszadobiak vallomása szerint: „ miolta Eger vára pogány kezeben esett azolta mind kódoltának ők, egy esztendőben való Töröknek való Adojok 302 Ft 12 pénzre megyén ". 337
