A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Liana Vakulenko: Adatok a szolonci/Kisszelmenc (Kárpátalja) temető etnikai meghatározásához
Beiträge zur ethnischen Bestimmung des Gräberfeldes von Solonzi... Adatok a szolonci/Kisszelmenc (Kárpátalja) temető etnikai meghatározásához A dolgozat az 1987-ben publikált (KOTIGOROSCHKO 1987.) Szolonci/Kisszelmenc község (Ukrajna, Kárpátontúli terület, uzshorodi járás) határában feltárt császárkori lelőhely revízióját kísérli meg. Maga a lelőhely egy 22,8x16,5 méteres négyszögletes terület, amelyet egy 1,4-2,6 m széles és 0,5 m mély árok kerített körül. A térséget 20-35 cm vastag, faszenes, kalcinálódott csontokkal és cserépdarabokkal, valamint fém-, üveg és csonttárgyakkal teli réteg fedte. A keltezésre alkalmas tárgyak - 8 fibula, vastag falú, csiszolt oválisokkal vagy rátett hullámvonallal díszített üvegpohár-töredékek, csontfésü, a csatok párhuzamai alapján a leletegyüttest az EggersGodlowski-féle D fázisra lehet helyezni, ellentétben V.G. Kotigorosko III. század végi - IV. század elejei keltezésével. Ugyancsak cáfolja a szerző Kotigorosko azon elképzelését, hogy Szolonciban egy áldozóhellyel kell számolnunk. A Przeworsk kultúra Dobrodzien típusú temetői körében kimutatható közeli párhuzamok egyértelműen bizonyítják, hogy valójában a Kárpátalján is hasonló temetkezési helyet tártak fel a régészek, ahol helyben hamvasztottak és a hamvakat a továbbiakban nem rejtették el. Az etnikai meghatározást Szolonci esetében 10 aranycsüngő segíti elő. Közülük egy áttört, négy kerek kapszula-csüngő, négy vödörcsüngő és egy lunula. Az áttört példány jó párhuzamokkal rendelkezik germán területen. A kapszula-csüngőkről (elterjedése a III. táblán) ugyanez elmondható azzal a különbséggel, hogy aranyból készített változatai ritkábbak, Szoloncitól meglehetősen nagy távolságra fekvő területen, Dániában és a Balti-tenger partján találunk párhuzamokat. A többi Szoloncibeli ékszer általánosan elterjedt típust képvisel a lelőhelyen. A kerámia beható tanulmányozását az eredeti közlés szűkszavúsága nehezíti. A szürke, korongolt, gyakran pecsételt áru nem tekinthető a kulturális hovatartozás meghatározására alkalmasnak. A kézzel formált darabok közti néhány jellegzetesebb töredék pedig a Przeworsk kultúrával mutat kapcsolatot. Mindezek alapján megállapítható, hogy V.G. Kotigorosko állításával ellentétben egyetlen Szoloncibeli lelet sem tartozik a speciálisan geta-dák lelőhelyeken található emlékanyag körébe. A leletanyag, különösen pedig a ritkán előforduló díszített arany kapszula-csüngők előfordulása alapján a késő római kárpátaljai lakosság közvetlen kapcsolatban állt Északnyugat-Európa germánok lakta területével, amely terület nyilvánvalóan a kiinduló pontja volt a Szolonci lelőhelyet hátra hagyó germán lakosságnak. Лиана ВАКУЛЕНКО Украина Киев 254655 пр. Героев Сталинграда 12 Институт археологии HAH Украины 169
