A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Helytörténet - Szilágyi László: „Törvényhozási csíny” Szabolcs vármegyében. A képviselő-választások törvényhatósági előkészítése a dualizmus időszakában

Szilágyi László nyességének elidegeníthetetlen, szigorú követelményévé. A választások törvényességét ellenőrző parlamenti bíráló bizottságok egyszer sem törölték el a választási eredményeket, ha az eskü elmaradt (RUSZOLY 1980.264.). Kivételt Szabolcs sem jelentett. 1869-ben Ferenczy Bertalan és Csiszár Soma tiszaeszlári lelkészek hiába kérték a tiszalöki választókerület összeírási íveinek megsemmisítését és új összeírás elrendelését arra hivatkozva, hogy az öszszeíró küldöttség a választás által megkövetelt esküt nem a munkálat kezdetekor, hanem csak az azt követő napon tette le. A vádat a megyei Központi Választmány nem látta bizonyítottnak.

9 Kudarccal jártak azok a választók is, akik 1896-ban Mezőssy Béla nagykállói választásával kapcsolatban kifogásolták, hogy a választás elnöke nem a Központi Választmány előtt, hanem a helyszínen tette le az esküt.

1 Még az sem jelentett problémát, ha az összeíró küldöttség tagjai a szóbeli eskütételt elmulasztva csupán az esküről „felvett" jegyzőkönyveket írták alá - a jegyzőkönyvet a választmány elfogadta. Az összeíró küldöttségek A Központi Választmány - az eskütételt követően - összeírási szakaszokra bontotta a vármegye választókerületeit. A szakaszokba kirendelt három tagú küldöttségek feladata volt a választójogosultak öszszeírása. 1872-ben három-három összeírási szakasz volt egy-egy kerületben, később számuk nőtt. Ezzel az összeírás munkája is könnyebbé válhatott, hiszen egy-egy küldöttségnek kisebb számú községet kellett felkeresnie. 1896-ban a nagykállói kerületet két, de a nyírbátorit már hat, a kisvárdait négy, a bogdányit öt, a tiszalöki kerületet négy összeírási szakaszra osztották. A kerületek megváltozott demográfiai rangsorát így, és csak így - a kerületi határok módosítása nélkül - vette figyelembe a választmány. A küldöttség tagjai - ahogyan erről más összefüggésben már volt szó - a megye prominens nemesi vagy helyi értelmiségi rétegéből kerültek ki. A megtiszteltetést nem minden esetben fogadták örömmel, s a küldöttségi tagságról, elnökségről a pillanatnyi elfoglaltság, a nehéz anyagi körülmények vagy betegség miatt sokan lemondtak. A lemondást vagy az új tag kijelölését néha a politikai megfontolás is motiválhatta. 1872-ben például a nyíregyházi baloldaliak sejtettek politikai szándékot a városi összeíró küldöttség elnöki posztján történt változás - egy választmányi tagsággal nem rendelkező polgár (Krúdy Gyula) ki9 IV. B SzSzBMÖL. 254. Kpv-1869- 5310 Az eskü helyéről a törvény pontosan nem is rendelkezett, így az 1896 - 1901. évi IV. bíráló bizottság egyhangúlag igazolta a képviselőt (RUSZOLY 1980.264.). Ez történt Gáván, a nyírbogdányi választókerület harmadik szakaszában 1880. május 26-án. SzSzBMÖL Kpv. jegyzőkönyv. 1896. 3312 SzSzBMÖL IV. B. 403. Kpv-1896. 47. 13 SzSzBMÖL IV. B. 403. Kpv-1872. 16. Ld.: SZILÁGYI 1997.168! 14 SzSzBMÖL IV. B. 403. Kpv-1880. 51. nevezése - mögött. A Belügyminisztériumhoz írt panaszos levelük állításait a Központi Választmány sikeresen cáfolta: Juhász Mihály nem politikai okból, hanem „öregségi állapota és fogbaj okozta nehéz szójárása " miatt mondott le az elnökségről, a Központi Választmány pedig kizárólag szakmai szempontok alapján - munkabírása, tekintélye, nyelvtudása miatt - a Belügyminisztérium felhatalmazását megszerezve választotta elnökké Krúdy Gyula ügyvédet (az író édesapját). A Belügyminisztérium ezek után törvényesnek találta a választmány eljárását. Az elnöki posztról történő lemondás politikai hátterére jobban rávilágít egy másik irat. A nagykállói választókerület második összeírási szakaszának elnöke, Szoboszlai Pap József (1875-ben a kerület szabadelvű párti képviselője) 1872 júniusában így ír: „...eme küldetés elfogadása, nekem sok előleges aggodalomra, sok lelki tűnődésre adott okot..." Mert az összeírás „nem a törvénynek, hanem csakis a népszerűsködésnek alapján lévén végrehajtva ...a használat által felbátorított sok százakra menő jogosulatlanok kihagyását, zúgolódását vonandja maga után..."

15 A politikai elit egyes tagjainak „passzív rezisztenciája" vagy érdektelensége a választási rendszert egy ízben még működésében is megzavarta. Az 1874. évi XXXIII. te. 53- §-a szerint az összeírások eredményeképpen megszületett ideiglenes választói névjegyzéket legkésőbb július 5-ig közszemlére kellett kitenni. A szabolcsi választmány azonban a nagyszámú küldöttségi tag lemondása miatt 1880-ban csaknem egy teljes hónapot késett, és csak augusztus l-re készült el a listákkal. A Belügyminisztérium „megütközésének" adott hangot, a választmány alapos „fejmosásban" részesült - komolyabb következménye nem lett az ügynek. Zavarról tehát lehetett szó, de jóvátehetetlen fennakadásról nem. A küldöttségek így előbbutóbb megkezdhették munkájukat. Az összeírás napja Az összeírás napjáról a munka megkezdése előtt értesítették a község elöljáróit és segítségükkel „dobszó melletti kihirdetés, kifüggesztés, szószékből kihirdetés által" - a falu lakosságát. A küldöttségek általában komótosan végezték teendőiket, az összeírások időpontjáról szóló értesítést a falvak elöljárói sokszor csak az utolsó pillanatban (a küldöttség megérkezése előtti napon) vehették át. Ferenczy Bertalan és Csiszár Soma korábban már idézett kérvénye szerint 1869-ben a tiszalöki kerület összeíró küldöttsége megjelenésének határnapját Balsán nem, Újvencsellőben pedig csak az összeírási 216