A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Természettudomány - Legány András: Madárnati kontrollvizsgálat a tiszavasvári Fehér-sziken bekövetkezett faunaváltozás tisztázására

Madártani kontrollvizsgálat a tiszavasvári Fehér-sziken bekövetkezett faunaváltozás tisztázására Legány András A természetvédelmi oltalom alatt álló Fehér-szik Tiszavasváritól mintegy 4 kilométerre, keletre fekszik a 36-os számú műút mellett. Nagysága 224 hektár. A legújabb vizsgálatok szerint (GAZDAG 1996.) a szél által löszös homokba vájt lefolyástalan mélyedés. Talaja a felszíntől karbonátos réti szolonyec. Ősszikes, amit az is bizonyít, hogy már az első katonai térképeken szerepel, mint mocsár, szélén épített szódagyárral (PÓK 1996.32-33). Vize tipikusan szikes víz - az 1997. évi mérések szerint 8,1-9,7 közötti pH-val - mely utánpótlását a talajvízből nyeri. Ebből eredően szoros összefüggésben van a mindenkori csapadékviszonyokkal. Korábbi megfigyelések bizonyítják (LEGÁNY 1981., LEGÁNY 1987.) a szikes tó öt évenkénti periodicitását. 1959 és 1964 között minden évben nyár végére kiszáradt, 1965-1969 között állandó vize volt, majd 1970-1975 között ismét egy száraz periódus következett, amelyet 1976-ban emberi beavatkozás miatt egy hosszú vizes szakasz követett. Ide vezették ugyanis a környék belvizeit, aminek következtében a vízszint jelentősen megemelkedett, és a már korábban megindult vegetációs változások rohamosan felgyorsultak. 1. kép A Fehér-szik vegetációs viszonyainak vázlata 1976-ban Fig. 1 Chart of vegetation conditions of Fehérszik in 1976 E változások lényege az volt, hogy a vizesebb periódusok alatt megerősödött a nádszegély (Phragmitetum) a zsióka (Bolboscoenus maritimus) rovására és egyre nagyobb területeket hódított el. Még 1976-ban jelentős gyepterületek és vakszik foltok voltak (1. kép), amelyek a hetvenes évek végére teljesen eltűntek, mert a víz jórészt mindent elborított. A nád és a gyékény lett az uralkodó (2. kép). Ez és a 2. kép A Fehér-szik vegetációs viszonyainak vázlata 1984-ben Fig. 2 Chart of vegetation conditions of Fehérszik in 1984 mély víz gyökeres változást eredményezett az avifaunában is. Ez az állapot igen tartósnak ígérkezett, mígnem egy belvízlevezető csatorna létesítése és egy 10 éves aszály véget nem vetett a helyzetnek. A víz egyre kisebb területekre húzódott vissza és a nád és gyékény ezt már nem volt képes elviselni. Kiritkult, csenevész lett, jelentős területekről el is tűnt és ahol megmaradt, ott is erősen elgyomosodott, melyben a fő szerepet az Urtica dioica és a Cirsium A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIX-XL. 1997-1998. 421-428. 421