A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Molnár Sándor: Karl Vey ajándéka a Vay Ádám Múzeumnak

Az Osztrák-Monarchia és az osztrák hercegek és hercegnők uralta olasz államok térképe (1861). 13. Karte von der Moldau, Walachei u. Siebenbürgen nebst Theilen der angränzenden Länder. Térkép Havasalföldről, Moldváról és Erdélyről, a határoló országok részéről. 14. Ungarn Galizien und Siebenbürgen. - Magyarország, Galícia és Erdély. 15. Transylvania Sibenburgen (14. kép). - Erdély. 16. Der Österreichische Kaiserstaat 1866 (15- kép). Az Osztrák császárság (1866). 17. Pannónia, Moesia, Dacia, Illyricvm. 18. La Hongrie, La Transilvanie, La Moldavie, La Valaquie, Les Clavonie, La Bosnie, La Servie, et La Bulgarie, La Republique de Raguse, et partié de La Dalmatie de L'Albanie, et de La Romanie 1705. 19. Hungária, Sclavonia, Bosnia, Servia, Albania, Besarabia, ut et Princip: Transylvania, Moldavia, Walachia, Bulgár et Romania. 20. Vn Gariae L O ca prAecipva Re-Cens Ememdata Atqve Edita - Per Ioannem Sambvcvm Panno Nivm, Inp, MsHistoricvm. 1579. 21. Transylvania. 22. Principatus Tansilvaniae 1720. 23. Hungária Cvm Adiacentibus Provinciis 1720. 24. Hungária Vtraqve 1720. 25. Karte von der Moldau, Walachei u. Siebenbürgen. 26. Das Deutsche Reich. 27. Totius Regni Hungáriáé Maximae que Partis Danubii Fluminis. 28. Das Deutche Reich nach den Pressburger Frieden. A Német Birodalom a pressburgi béke után. E felsorolás nem teljes. Az a kiadvány, mely részletesen bemutatja a kapott gyűjteményt, előkészítés alatt van. Itt igyekeztem egy-egy témakörből kiemelni a legfontosabb, a legjellemzőbb és legértékesebb metszeteket. Meggyőződésem, hogy Kari Vey több évtizedes munkájával bizonyította kulturális misszióját. Az évek hosszú során át nagy fáradtsággal gyűjtött kollekció átadásával mindenki számára hozzáférhetővé tett számos olyan munkát, ami immár nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeumban vagy a Nemzeti Galériában tanulmányozható, hanem Vaján is. Azon fáradozunk, hogy a Kari Vey által összegyűjtött, nekünk átadott gazdag anyag ne maradjon a mappák féltett titka, melyre csak néha nyit rá egy-egy kutató szakember, hanem termékenyítő faktorrá váljék, mely neveli a közönséget, s segítséget ad a művészeknek, történészeknek, művészettörténészeknek is. A rendszeres kiállításokon kívül tudományos tanácskozás előkészítését (mely kapcsolódik a gyűjteményhez), valamint album megjelentetését tervezzük. Hitlerjugend. 5 Eisenkranz = vaskereszt. Karl Vey ajándéka a Vay Ádám Múzeumnak Kari Vey 75 éves Előadásai a repülés történetéről temperamentumosak és vidámak ma is, mint régen. Hallgatói között vannak a propellertől megszürkült szeniorok és a gyerekek is. Sokat írtak már róla és elemezték munkáját, de egyben valamennyien megegyeznek: ha nem lenne Kari Vey, akkor az értékes repüléstörténeti anyagok visszavonhatatlanul eltűntek volna! Már korán megkezdte a történeti anyagok gyűjtését és igen nagy mennyiségű könyv, kép, film és egyéb tárgy gyűlt össze. így van ez annak ellenére, hogy tízezer kilométereket repült és emellett jelentős beruházásokra is jutott ideje. Kari Vey 1921. január 6-án született egy szabó fiaként. Édesanyja éppen úgy Schlüchtern vidékéről származik, mint apja, akinek az elődei a Rhön vidékéről valók, ahova intenzív Kari Vey úr kötődése. Az első világháború befejezése után szülei Frankfurtba költöztek, és a Rebstock-légikikötő közelében volt konyhakertjük. Kari sok időt töltött el itt, és érdeklődött a repülőtéren folyó tevékenységek iránt. Már öt és fél éves korában beiskolázták, de később a gimnáziumot - pénz hiányában - nem tudta befejezni. 1932-ben belépett a „Falken" nevű ifjúsági szervezetbe és annak feloszlatása után a Jungvolks" tagja lett és később a „HJ -repülők" tagja, melynek műhelyében egy SG 38 típusú repülőt építettek. A siklórepülő megépítése után a rebstocki repülőtéren és a nagyvárosban repülési próbákon vett részt. Kari Vey itt szerezte az „A" és „B" vizsgákat, a „C" fokozatot a Wasserkuppe-n nyerte el. Az iskolai évek után 1934-ben lakatosnak tanult a frankfurti F. Leonard cégnél. A közbeeső sikeres vizsgák alapján megkapta Frankfurtban a kézműves szövetség tiszteletdíját. 1938-ban letette a segédvizsgát és elment a légierőhöz Gemünden/Main-ba, majd később repülőgép-technikus és fedélzeti mérnök képzésre Dessauba, a Junkers Művekhez. Az a kívánsága, hogy pilóta legyen Ederben, teljesült. Frontra kerülő gépeket vizsgált felül. Később áthelyezték Lipcsébe, Rügenbe, Gotenhafenbe és Brünnbe - közben őrmester lett -, végül Karlsbadban orosz fogságba került. Ott volt 1946-ig. Kitüntetése: EK II, bronz repülőkitüntetés frontszolgálatáért és a Kelet-medaillon, valamint további kitünetés fedélzeti mechanikusként és pilótaként. Frankfurtba visszatérve régi tevékenységét folytatta, megismerte mostani feleségét és így annak családi üzletébe társult be. Max Pruss repülőgép-kapitánnyal az iskolai modell-repülés oktatását indították el, s integrálták. így 1950-ben elkezdett a fiatalokkal foglalkozni és megalapította a Repülősport Egyesületet Neu-Isenburgban, melynek 20 éven keresztül elnöke volt. A Hessen tartományi Repülő Szövetségben - a propagandamunka elvállalása mellett - elnökségi tag 319