A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi

A kisvárdai vár XV-XVII. századi kályhacsempéi 27. kép Abb. 27 28. kép Abb. 28 hajlik vissza. A két madár csőre között virágcsokor nő. A csokorból a két oldalra kinövő, a madarak farktollaihoz hasonló csigavonalas végződésű inda között háromfelé ágazó szár felett margaréta nyílik. A margarétát két oldalról egy-egy három csepp alakú ágra szakadó szár fogja közre, a szárak között apró gombokkal. Ezen fent leírt virágcsokor felett még egyszer megismétlődik egy hozzá hasonló csokor, csupán itt a két oldalra kinövő, lefelé dupla ágakra szakadó szárnyakra emlékeztető minta nem csigavonalban végződik, hanem visszahajló megvastagodásban. A fenti csokor margarétája is némileg kisebb méretű. A felső margarétás csokor felett két oldalról egy-egy csigavonalban végződő, „S"-alakban meghajló kisebb leveles-virágos szárat találunk. A csempének ez a felső negyede a csempe függőleges síkjából néhány foknyira kiáll, amiből az valószínűsíthető, hogy a típus a párkányzat alatt futó csempesort alkotta az egykori kályha testében. Ltsz. 65.1.111. 30. Párkány csempe-töredék. Sötétzöld mázas. Anyaga: világos szürkésbarna, szemcsés. Kora: XVI-XVII. század. Díszítés: A párkánycsempe-töredék tükrében egy ugró/futó vadállat (nőstény oroszlán?) van. Farka körívben előre hajlik. Az egykori csempén a baloldalt látható növényi dísz lehetett a csempe tükörtengelyében, amelyet két oldalról az előbb ismertetett vadállat egymással szembe néző példányai fogtak közre. A csempe alján vékony léckeret látható. Ltsz. nincs. 285