A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban
Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században... oktatása ügyében. Erre azért volt szükség, mert sokan a nevüket is alig tudták leírni, s olvasni az énekes imakönyvön kívül semmit nem olvastak. Akik már tudnak olvasni, azoknak pedig nem árt a gyakorlás (ezt a tanítást a tanítók tanfolyamokon végezték). b. A tanítóknak kötelező volt elvégezniük a tanítóképzőt, s ezt igazolniuk is kellett. Ha nem tudták igazolni, vizsgát kellett tenniük, de 1874-től az igazolás mellett is vizsgázniuk kellett. Vizsgatárgyaik a következők voltak: 1. vallástan 2. neveléstan - általános nevelés- és oktatástan - oktatási gyakorlatok - tanítási gyakorlatok 3- anyanyelv - olvasás - nyelvtan - írástan - fogalmazás 4. német nyelv 5. mennyiségtan - számtan - mértan 6. történeti tantárgyak - földrajz - történelem - hazai történelem és alkotmánytan 7. természettudományok - természetrajz - természettudomány és vegytan - mezei kertészeti és gazdasági gyakorlatok 8. művészeti tantárgyak - ének- és zenetan - rajzolás - szép és igényes írás - testgyakorlás c. Felülvizsgálták az iskolákat, azok berendezéseit, tanítóit, tanulóit a következő szempontok szerint: -Szaporodott-e az iskolák helyiségeinek száma és az osztályok száma 1870-71ben? - Állíttatott-e fel új iskolaépület? -Javíttatott-e az iskolaépület? - Szaporodott-e a tanítók száma? -A tényleg iskolába járó gyerekek száma 1869 óta mennyit szaporodott? (Külön feltüntetve a 14-15 éveseket.) - Milyen taneszközökkel vannak felszerelve? - Hány gyerek részesül magánoktatásban? 1873-ban a Debreceni Tanítóképző mellé felállították a Gyakorló Iskolát, ezzel még fontosabb lett a tanítók megfelelő képzettsége. Feladatuk sem maradt olyan sokrétű, egy 1897-es határozat értelmében szétvált a kántori és tanítói fizetés. A XIX. század az az időszak, amelyben a helyi törekvésekből kialakult egy egységes, szervezett iskolarendszer. Az első években 1795-től még csak az írás, olvasás, számolás tanítását tartották fontosnak, míg az 1870-es években ez az általános műveltség megszereztetésével is párosult (természettudományok, művészeti tárgyak ismerete). Felfedezték, hogy a tanultság mennyire meghatározó egy ország életében, ezért köteleztek mindenkit az iskolába járásra. Mivel a szülők részéről ez sok helyen ellenállásba ütközött, keményen ellenőrizték és büntették az ellenszegülőket: - kétszeres tandíjat kellett fizetniük -szamártemetéssel temettettek el (énekszó és prédikáció nélkül). Ezek a rendeletek akkor léptek igazán életbe, amikor a próbálkozások után Eötvös József törvénybe iktatta az általános, kötelező közoktatást, bár még a törvény megjelenése után évtizedekig folyt a küzdelem annak végrehajtásáért. Ez vonta maga után az oktatás államosítását is, amelyért szintén régóta küzdöttek a falvak, mert erejüket meghaladónak érezték a tanítók fizetését. így a XX. század elejére megerősített iskolarendszer született. Irodalom Beregdaróci Iskolai Protokollum 1795-től. Felhősné Csiszár Sarolta: Adalékok a beregi elemi népiskolák 19. század eleji történetéhez. [Volksgrundschulen im Komitat Bereg am Anfang des 19- Jhs] NyJAMÉ 27-29.1984-1986. (1990.) 283-295. Gergelyi Helv. Hitv. Egyház körlevelek jegyzőkönyve 1865-1882. Gulácsi Ref. Egyház számadáskönyve. Marokpapi Iskolai Protokollum 1795-től. Mérki Iskolai Protokollum 1795-től. Tarpai Iskolai Protokollum 1795-től. A Tivadari Református Egyház körleveles jegyzőkönyve, mely az 1795-ben kelt iskolatanítói szabályokat és 1805-től 1822-dik évig kelt egyházi körleveleket foglalja magában de hiányosan, és nem renddel írva. Ugornyai Protokollum 1815-1941. Vásárosnamény IV.sz. anyakönyv. • HEGEDŰS Ágota Vásárosnamény H-4800, Hunyadi u. 5. 239
