A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban
Hegedűs Ágota - Szancsics Mihály: Magyarok története kérdések és feleletekben az ifjúság számára. Pest, 1847. - Emich Gusztáv: Általános földleírás, különösen Magyarország leírása. Pest, 1840. - Emich Gusztáv: Magyar nyelvtan, hangmértékek az idősebbek számára. Pest, 1846. A betiltást azzal indokolták, hogy a „jelen viszonyok ellen törekvő adatokat foglalnak magokban." 74 A magyar Erdélyi Indali Péter ABC-jénél is megfelelőbbnek tartották Pokorai József német könyvét, és az iskolában csak a Bécsben nyomtatott fali ABC-t használhatták, s számtanból is egy német nyelven szerkesztett könyvet tartottak használhatóbbnak. Az oktatás tehát egészen a császári udvar felügyelete alatt folyt, mely nagyon szerette volna, hogy Magyarország valóban Habsburg felségterület alatt legyen. Ezért a főiskolákon 1850-től kötelező a német nyelv tanulása. Az adott körülmények között az egyház vezetői nem mertek tovább szemben állni a Habsburg-házzal, ezt mutatja az, a közvetlenül a szabadságharc után íródott körlevél is, mely a tanítók megújult kötelességeit tartalmazza. A Bibliából vett textusokkal próbálja alátámasztani azt, hogy a szabadságharc bukása Isten büntetése, s éppen ezért a gyermekek fejében már jókor tudatosítani kell a Király hatalmasságát, s egyeduralkodásra való jogát. 75 Gergelyi prot. 1869-14. körlevél. 73 Vásárosnamény IV.sz. anyakönyv 1851. november 15. 74 Vásárosnamény IV.sz. anyakönyv. 75 Körlevél az egyházkerületbeni esperesi hivatalokhoz. 1849. október 8. Súlyos betegsége miatt kényszerült főpásztorunk elhagyni hivatalos asztalát, s még most is ágyába szegeztetve lévén, töredezett hangon, de folyvást éber lélekkel megbízott, s kötelességemmé tette, hogy nevében következő tartalmú körlevelet intézzek n.t. Esperes úrhoz. A folyó évi sept. 15-kén 950. szám alatt kibocsátott superintendensi körlevélben fel voltak szólítva, éspedig serkentve, s kötelezve lelkipásztor társai, a Királyi Felség iránti hódolatra, hűségre, engedelmességre, a béke és rend helyreállításábani közremunkállásra. Most az iskolák, és ezeknek tanítói tétetnek figyelmetesekké, s kötelezettekké az imént fölemlített magos czél elérésének eszközlésére. És itt legelsőben is fájdalommal hatja meg keblünket szomorú emlékezete a közelebb lefolyt másfél évnek, mellyben hazai felsőbb iskolánk, ezek között a miénk is bezáratván, bezáratva látók egyszersmind az életnek kútfejét, (Péld. 13- 14.) mellyből életnek vize ömlik vala szét nemzeti létünk minden ágazataira. Fel kell jajdulnunk szomorú emlékezetére az időszaknak, mellyben a harcz zörejei által száműzött tudományosság és erkölcsiség búsongva monda nemzetünkhöz: Elvész ez a nép, mert tudomány nélkül való. (Hos. 4. 6.) De a felsőbb iskolákról terjedelmesebben szólani nem tartozik jelenleg kitűzött célunkra. Szavaink most csupán és egyedül az alsóbb fiés leány- iskolákra, s ezek tanítóira- mégpedig a legszorosbfelelősség terhe alatt- vonatkozandanak. A forradalom, melly annyi vészt hozott vala hazánkra, azon hatalomnak ereje által, mellyet Isten Királyunkra ruházott, a hon minden részeiben megszüntetve van. -felen van tehát az idő, és az óhajtott békének érdekében a legszükségesb teendők egyike az, hogy nevelési intézeteink legyenek nemes feladatukhoz képest a száműzött béke és rend helyreállításának kiváltképen való eszközeivé. E czélból minden alsóbb fi- és lány-iskoláink tanítóinak ezennel legszorosb kötelességökké tétetik, hogy: 1. Miután, a fentebb érintett Superintendensi körlevél folytán ők is kétségkívül hódoltak- bizonyosan lelkük mélyéből hódoltak a gyülekezetekkel, s községekkel együtt \. FERENCZ JÓZSEF Királyunk Ő Felségének, és a Felséges Uralkodó Háznak: igyekezzenek hódolatukat alattvalói hűségeket, ragaszkodásukat, mint általában minden lehető módon, úgy különösen tanítói fontos munkakörükben tettlegesen kitüntetni, bebizonyítani. 2. Figyelmeztessék tanítványaikat a forradalom szomorú eredményeire. Mutassák fel a helyeket, mellyek a forradalom csapásait közvetlen érezték, az Ínségnek, pusztulásnak iszonyú nyomait. A közvetlenül nem súlytott helyeken pedig beszéljék el a szenvedéseket, melylyeknek a másutt lakók kitétetve valának, igyekezvén tanítványaikat meggyőzni afelől, bogy a belháború átkos szüleményei az igazságos Istennek büntetései, magának szent vallásunknak szavai szerint is. (Rom. 13:2) Valaki ellene támad a hatalmasságnak: Isten rendelésének támad ellene, akik pedig annak ellene támadnak, büntetést szereznek magoknak. Nyomattassék bejókor a gyermek fogékony elméjébe az Apostoli intés (1 Pét.2:17.) Az Istent féljétek, - a Királyt tiszteljétek. Tanuljon meg a gyermek még jókor e szent szavakban imádkozni: (1 Sám. 26:11) Távoztassa az úr éntőlem hogy az én kezemet az urnák megkent királyára bocsássam. Hűség, tisztelet csepegtessék a gyermeki gyenge szívekbe, hogy még gondolatjában is a Királynak gonoszt ne mondjon, ne - a háznak titkos részében is, (Pred. 10:17), hogy necsak a kényszerítő hatalomnak kemény tekintete által indíttassék, hanem benső meggyőződés szerint szeressen tisztelőleg függeni Királyától amaz apostoli tan szerint: (Róm. 13:5) szükség engedni a felsőhatalmasságnak nemcsak múlt szabadságharccal kapcsolatos. A drasztikus intézkedések sokszor már nevetségesen félelmetesek: a protokollumokból minden lapot kitépettek, amelyekben említés esett a szabadságharc eseményeiről, így erről az időszakról kevés információ áll rendelkezésünkre. A tanítók külső megjelenésében már nem az volt a fontos, mennyire szerény az illető, hanem hogy külseje ne a forradalmi gondolkodást tükrözze: Jósa Péter bihari királyi főbiztos úr botránkozva látja egyházi férf iáink közt elhatalmazott világias külviseletet: (bajusz, szakáll, tarka öltönyök, szalaggal és tollakkal cifrázott kalapok hordása). E visszaélés továbbifolytatását a forradalmi szellem művének fognák tekinteni és aszerint büntetni... az u.n. teljes és áll szakállat egészen tegyék, a bajuszt azonban és a pofaszakállt kerülve minden tulságot viselhetik." 72 Az oktatás is nagy változtatások közepette zajlott. Az addig használatos, jó tankönyvek egész sorát selejtezték ki, s helyette új, német vagy magyar, de császárhű szerzők műveit használtatták, „...a cs.kir. vallás- és közoktatási miniszter úr őnagyméltósága folyó évi szeptember 18-án kelt rendeletében általánosságban kimondotta, ... miszerint semmi névvel nevezendő tanintézetben nem fog oly kézi- és oktató könyvet megtűrni, mely a közelebb lefolyt forradalom eseményeit felemlegeti. ... Ennek folytán minden olyan könyv, melyben az elmúlt forradalom felemlegettetik, minden iskolától felelet terhe alatt eltiltatik." 73 Az eltiltott könyvek között voltak azok is, melyeket még nem olyan régen - 1847-ben - ajánlott könyvekként tartottak számon:
