A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Néprajz - Viga Gyula–Viszkóczky Ilona: A nagydobosi sütőtök

A nagydobosi sütőtök Az utóbbiak sorsa szorosan összefügg az Ecsedi-láp rendezésével, a Kraszna új medrének kialakításával (NYÁRÁDY é.n.278294.). Luby Margit, a szatmári nép műveltségének kitűnő ismerője kéziratos munkájában

5 - egyebek mellett - Nagydobos példáján mutatta be, hogy a Nyírség és az Ecsedi-láp községei a XX. században, a vízrendezés után alapozhatták meg gazdasági fejlődésüket, s hogy azon a tájon, ahol azelőtt „még a madár is sírva repült áf, a XX. században már dúsan termő gabona és burgonya földek dicsérik a gazdát. A dobosi határ azonban nem szabadult ilyen könnyen a víztől. A község képviselő-testülete 1932. április 28-án tárgyalta a Kraszna áradásainak ügyét. A testület jegyzőkönyvét érdemes idéznünk, mert arra is rámutat, hogy mindez összefügg a tök gazdasági jelentőségének növekedésével is. A képviselők megállapították, hogy „...a községnek a Kraszna mellett fekvő legjobb szántóföldjei, minden oly esetben, midőn a Kraszna csatornán áradás van, mindanynyiszor víz alá kerülnek. Megtörténik, hogy a víz, nemcsak több napig, de hetekig rajta van a földeken s ekkor az évben az ott lévő földekbe vetett búzát ki kell szántani. Folyó évi Kraszna áradáskor ismét ezen eset állott elő... hogy a Kraszna bal partján elterülő összes fekete földekből a búza vetést jó részben ki kellett szántani." A község gazdálkodásáról, annak változásáról számos részletet árulnak el a határhasználat statisztikai adatai is. (Lásd lentebb!)

8 A tök az emlékezetben megragadható és a forrásainkban szerelő adatok alapján a háromfordulós határhasználat rendjében kapott helyet, ahol vetésével fokozatosan Év Szántó Kert, gyümölcs Szőló Rét Legelő Mezőgazd. terület Erdő Nádas Művelés alól kivett Összesen 1895 3411 46 9 732 165 4363 76 250 4689 1913 3748 32 99 269 233 4370 63 249 4682 1935 3666 38 118 229 234 4285 93 304 4682 1962 2749 298 157 168 260 3632 669 1 380 4682 1966 2667 376 180 96 260 3579 712 1 390 4682 2. kép „Tengeri dinnye": újvilági tökfajta ábrázolása (Fuchs 1542.) SELMECZI KOVÁCS 1993. nyomán Abb. 2 „Seemelone": Darstellung einer Kürbisart aus der Neuen Welt (Fuchs, 1542) foglalták el az ugarföldek területét. A három dűlőre osztott úrbéres forduló földek használata lényegében megérte a kollektivizálás időszakát.

9 A Nyírség középkötött homoktalajain máshol is jellemző volt, hogy a nyomáskényszerrel összekapcsolt három fordulóban az őszi gabona, a tavaszi gabona és kapás valamint a pihentetett ugar forduló váltotta egymást a határhasználatban. Amíg a „feketén" (a fekete földeken) századunkban már szabadgazdálkoLuby Margit 1953-54. A szatmármegyei parasztság társadalmi rétegződése (kézirat). Luby Margit 1953-54.11. (kézirat.) Nagydobos Képviselő-testületének jegyzőkönyvei, 1928-1936. SzSzBML V.363.183-184. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970.

III. Községsoros adatok. Budapest 1970. A feldolgozás során haszonnal forgattunk két kéziratot, amelyek a nagydobosi sütőtök termesztésének változásait taglalják. Varga László pályamunkáját (Hogyan tükrözik a lakóhelyemen található és a mindennapi életben használatos tárgyi és írásos emlékek koruk társadalmi életét. 1973-) a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára őrzi (Ltsz. 17788). Halajkó Sándornénak személyesen kell megköszönnünk, hogy 1979-ben készült főiskolai szakdolgozatát készséggel rendelkezésünkre bocsájtotta (HALAJKÓ 1979). 187