A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Régészet - Potusnyák Mihailo: Adatok a Zasztavne/Zápszony-kovadombi többrétegű telep középső neolit rétegének kutatásához

Some results of research on the Middle Neolithic ... Tisza-vidéken és Kelet-Szlovákia más területein is (II. tábla). A FKK fejlődésében három egymást követő kronológiai korszakot különít el a szerző. S. Siska a Zemplínski Kopcany telepen (SlSKA 1974.3-15., SISKA 1989.171-178.) a kultúra belső fejlődésére vonatkozó teljes stratigráfiai rétegsort nyert, amelyiknek - akárcsak más, a zempléni síkságon elterjedt lelőhelyeknek - az etnokulturális hovatartozását a szlovák kutatók helytelenül határozzák meg. Az itt tárgyalt lelőhelyen sikerült megfigyelni a kelet-szlovákiai alföldi FKK fejlődésében a három egymást követő korszakot, ami etalonul szolgálhat a kultúra elterjedési területének egészén a lelőhelyek kronológiai besorolásához. A FKK korai fázisát a Kopcany csoport Rivnye (Kismező II) és Sonkád típusa jelenti. A Kopcany csoportot S. Siska kronológiai szempontból összevetette (SISKA 1989.126.) a Barca III csoporttal, vagyis az ún. korai és kései alföldi vonaldíszes kerámiával. A FKK középső fázisát a Raskovce csoport képviseli, amelyiket S. Siska kronológiai szempontból a Tiszadob csoporttal kapcsolt össze (SISKA 1989.135-138.). A FKK kései fázisát a szerző által még a 70-es évek második felében körülhatárolt Gyakovó csoport képviseli (POTUSHNIAK 1979.73-74.). A leletek e körének elterjedési területe és kulturális hovatartozása akkoriban még nem volt teljesen világos, noha a más leletekkel való kapcsolatának specifikumai nyilvánvalóak voltak. Előzetesen a Gyakovó csoportot a vonaldíszes kerámia köréhez sorolta. A csoport kronológiai helyzetét az import bükki kerámia határozta meg. Az új lelőhelyek feltárása a csoport kronológiai helyzetét általában megerősítette. Kiderült azonban, hogy a Gyakovó csoport lelőhelyei a FKK - Kopcany, Szamos, Raskovce, Esztár - etnokulturális együtteseinek kései részét, genetikai folytatását képviseli, és életüket szélesebb kronológiai és területi elterjedésben kell elképzelnünk: az egész Felső-Tisza-vidéken elterjedtek és nemcsak a kései résszel, hanem a TVKK bükki fázisának/csoportjának egész periódusával egyidősek (POTUSHNIAK 1985.149.). A Kárpátalján a Gyakovó csoportot a következő telepek képviselik: Orihovicja/Rahonca, Uzshorod/ Ungvár-Keramosz, Uzshorod/Ungvár-Dranci, Uzshorod/Ungvár-Domanyici, Tarnovce/Ungtarnóc, Veliki Hejivci/Nagygejőc, Gyakovó/Nevetlenfalu, Novo-Klinovó/Újakli, Bratovó/Batár, valamint a Zasztavne/ Zápszony-Kovadomb I. telep (I. tábla). A Kelet-Szlovák Alföldön a szerző 14 lelőhelyet sorol a csoporthoz, amelyeket S. Siska annak idején a bükki kultúra „keleti változataként" különített el (SISKA 1979.246-257.), valamint Humenné telepét (VIZDAL 1989.654-668.). A publikált magyarországi lelőhelyek közül a festett kerámia kultúrájának gyakovói csoporthoz/fázishoz tartozik Debrecen-Tócópart, Derecske (KALICZ-MAKKAY 1977.123.,126.) és a szerző úgy véli, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén (ugyanúgy, mint Románia szomszédos régiójában) a kultúra késői fázisához sorolandó minden olyan festett kerámiás együttes, amely bükki importot tartalmaz. A FKK gyakovói csoportjában két fázist különíthetünk el. A korait képviselik Orihovicja, UzshorodKeramosz, Uzshorod-Dravci, Tarnovce, ahol A-AB fázisú bükki kerámia importot találtak. A késői fázist képviseli Veliki Hejivci, Gyakovó és Zasztavne-Kovadomb II., ahol B-C fázisú bükki kerámia import került elő. A FKK kronológiai határai magukba foglalják az i.e. V. évezred egész második felét (i.e.4500-4000). A gyakovói csoportot, ugyanúgy mint a bükkit az i.e. V. évezred utolsó évszázadaira kell kelteznünk. A FKK egyidejű volt a Vinca kultúra korai periódusával, a TVKK teljes periódusával és a Közép-Dunavidék vonaldíszes („volutás") kerámia kultúrájával. A FKK a Felső-Tisza-vidéken közvetlenül a Körös-Starcevo kultúrát váltja fel. A Felső-Tisza-vidék és valószínűleg a Kárpát-medence határain kívül alakult ki és korai fázisában (a FKK protohorizontja) valószínűleg részben kapcsolatban volt a Körös-Starcevo kultúra késői periódusával (POTUSHNIAK 1992.16-17.). A FKK keletkezésével kapcsolatos kérdésekkel a szerző egy már sajtó alatt lévő cikkében foglalkozik, amely a Felső-Tisza-vidék korai és középső neolitikumát tárgyalja, mivel ezek a korszakok külön, mélyebb megvilágítást igényelnek. A FKK törzseinek történelmi sorsa szorosan összefüggött a Felső-Tisza-vidék késő neolitikus lakosságával. A FKK gyakovói fázisának törzsei képezhették azt a helyi szubsztrátumot, amelyre rátelepedtek az újonnan érkezett késő neolitikus elemek. Erre elsősorban a Kovadomb II. középső neolitikus kerámiájának együttélése utal. Ugyanilyen kevert együttesek kerültek elő a Beregovó/Beregszász melletti Ardovói/Ardói hegyen feltárt telepen. Mindkét telep a polgári kultúra korai periódusához tartozik. A Kovadomb II. telep kerámiaanyaga a Kovadomb I. teleptől egy sor edényformát örökölt, egyes festett díszítéses mintákat, valamint tartalmaz olyan bükki kerámiát is, amelyen nyilvánvalóan késői díszítőmotívumok fordulnak elő. Ezek között találunk tipikus késő neolit kerámiatöredékeket (bőséges őrölt mészsoványítással) bükki mintákkal. A Kovadomb II. telep kronológiai helyzetét a bükki kerámián kívül a Boian vagy Precucuteni I., vonal- és beszurkált díszes kultúrák köréből származó import határozza meg, ami a telep késő neolitikus rétegének az i.e. V-IV. évezred fordulójára vagy a IV. évezred legelejére való keltezését teszi lehetővé. így az importok, a kerámia tipológiai elemzése, a stratigráfiai adatok arra utalnak, hogy a Kovadomb I. és II. telep között nem volt kronológiai vákuum. A szerző szerint a szóban forgó telepen két különböző csoport - a helyiek és a jövevények - keveredése jött létre. Feltehetőleg hasonló folyamat játszódott le a kultúra elterjedésének más régióiban is. A FKK jelentős hatással volt a festett kerámia megjelenésére a lengyeli és a Cucuteni - tripoljei kultúrában. MMXÍIMJIO IIOTyillllflK" Inc.THTVT yKpaíiio.tiiaijr.TH;i M. I. KpHUHKcuH'ia HAH ytcpanH HlviLiciiiw apxco.ioiii y'Aiopoyici.Ka rpyiia 294000 Vkpaina ^akapiuncLKa OÍÍJI. M. yAT<)|)o;i ny.:i. yiiMU(!p(:MT(:'rci.Ka 21. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 41