A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Helytörténet - Ulrich Attila: Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban

Ulrich Attila év 1659 1660 1661 1662 1663 1664 db 5 6 7 19 11 14 év 1665 1666 1667 1668 db 4 10 10 7 Kopott, meghatározhatatlan lengyel érem 12 db van a leletben. Az országok szerinti megoszlás szintén változatos (14 terület), de csak a magyar pénzek (9 db - 5,32%), illetve a svéd poltürák (7 db - 4,14%) száma emelhető ki. Az érmek között található I. Frigyes Vilmos 1688ban, a brandenburgi fejedelemségben vert 1/3 tallérja, valamint Albrecht Ernő öttingeni 60 krajcáros tallérja 1676-ból. Kisnamény: Az érmeket 1985. október 10-én vízvezeték bevezetésekor találták, 1 méter mélyen, vékony falú agyagedényben, illetve bőrzacskóban Diószegi Antal telkén." A lelet 1321 db érmet tartalmaz. A kezdő évszámot Jan Olbracht (1492-1498) félgarasa adja, a záró évszámot Paris von Lodron 1635-ös salzburgi tallérja. Lengyel pénz 1131 db (85,61%) található az éremkincsben, ebből poltura 1034 db (91,42%), dutka 41 (3,62%), hatgaras 40 (3,53%), a félgarasok száma pedig 16 (1,41%). A meghatározhatatlan érmek száma 28 db. év évn. 1619 1620 1621 1622 1623 db 16 2 31 106 249 284 év 1624 1625 1626 1627 db 206 130 53 26 A leletben jelentősebb mennyiségben svéd (90 db - 6,81%) és brandenburgi - porosz poltürák (77 db 5,82%) találhatók, egyetlen értékpénze a fentebb említett salzburgi tallér. Hodász: 1995 márciusában Kujbus Péter hodászi telkén, kertrendezés közben érmeket fordított ki az eke. Az összeszedett mintegy 500 darab pénzt a találó a múzeumba hozta, és az azonnali leletmentésnek köszönhetően még szinte ugyanannyi érmet sikerült találni.

s A hodászi kincs 939 db éremből áll, döntő többségét magyar dénárok (562 db - 59,85%), cseh weißpfenigek (120 db - 12,779%), valamint lengyel veretek (196 db - 20,87%) teszik ki. Kopott érem a leletben 23 db van. < JAM Régészeti Adattár 87.«. " JAM Régészeti Adattár, leltározatlan. A kis ásatás helyén egy ládához év db évn. 82 1507 6 1508 8 1509 5 1510 7 1511 1 év db 1527 3 1528 1 1529 2 1530 5 1531 1 1532 1 év db 1533 2 1534 4 1535 5 1540 3 1546 2 1548 1 év db 1567 1 1681 1 1582 2 1583 1 1585 1 1548 1 év db 1590 1 1591 1 1592 2 1593 3 1594 1 1595 5 év db 1596 4 1597 2 1598 6 1599 1 1608 1 A lelet döntő többsége XVI. századi érmekből áll, nagyobb értékpénz nem található benne. A lengyel érmek időrendi eloszlását 1567 kettéosztja, utalva arra, hogy a XVI. század közepén a lengyel érmek beáramlása Szabolcs megyébe visszaszorult, jelezve a Lengyel Királyság pénzpolitikájának változásait. Szabolcs megyei ismeretlen lelet: Lelettöredék, amelynek 89 db-ját 196l-ben jegyezték be a múzeum numizmatikai leltárkönyvébe. Lelőhelye, bekerülésének körülményei ismeretlenek, mégis valószínűsíthető, hogy a Kemecse (II) lelethez tartozik. Ennek bizonyítéka lehet, hogy a lelettöredék szinte egyedül III. Zsigmond dutkáiból áll. A kezdő évszám 1530, a záró 1684. év db 1530 1 1584 1 1590 6 1591 7 1593 4 1594 9 év db 1595 7 1596 8 1597 12 1598 8 1599 3 1600 6 év db 1606 1 1607 1 1610 3 1620 1 1621 1 1623 1 év db 1624 3 1625 1 1626 1 1627 1 1682 1 1684 2 A pénzeloszlásban meglévő jelentős szakadások (1530-1584-1626-1682) is mutatják töredékességét. Alihoz, hogy a lengyel pénzforgalmat Szabolcs megyében szemléletesen elemezzük, meg kell vizsgálnunk a leletek összetételénél a lengyel érmeket pénznem, illetve tartományi megoszlás szerint is. rtozó fa-, illetve vasszerkezetek kerültek elő, valamint cseréptöredékek. 266 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997