A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)
Kalicz Nándor: Fordulatok a Felső-Tisza-vidék késő neolitikumában
Wenden des Spätneolithikums im Oberen Theißgebiet A következő fordulatok nem húzahtók meg egyetlen éles vonallal. Több irányból érkező hatások befolyása több időszakban is jelentős változásokat eredményezett: 2. A Lengyel kultúra korai fázisának (Lengyel la) önálló települési objektumai váratlanul megjelentek a Felső-Tisza-vidéken és igen megnehezítik ennek a fázisnak a megismerését. A folyamat részben még párhuzamosan játszódott a Tisza - Bodrog menti zóna Tisza kultúrájának életével. A Lengyel kultúra idekerülésének irányáról két magyarázat is lehetséges: a. Aszód és tágabb környéke lehetett a kiindulás helye és talán kisebb embercsoportok húzódtak az Északi-középhegység mentén kelet felé az értékes kőzet, az obszidián megszerzésére. b. Aszód és Nyugat-Szlovákia lehetett az elmozdulás helye, és a korai Lengyel kultúra csoportjai a Kárpátokat kívülről megkerülve Kis (Dél-)Lengyelországon keresztül (Samborzec-Opatów csoport) érték el a Nagyalföld északkeleti peremvidékét (Izkovce). A tűzdelt szalagdíszes (Stichband) kerámia és a Tisza kerámia szórványos megjelenése jellemző még erre a rövidnek látszó időszakra. Fő jellegzetessége a különféle, jó minőségű kőzetek beszerzése eltérő irányokból és továbbítása különböző irányokba: wolhyniai és jura kovát juttattak dél felé, obszidiánt észak felé és ezen kívül mindenfelé. 3. Jelentős fordulattal járt a helyi kultúra csökkenő jelentősége mellett - az idegen hatások növekvő hangsúlyával - a Raskovce (Malice) csoport hordozóinak békés benyomulása Lengyelország felől a Felső-Tisza-vidékre. Fő megnyilvánulása volt a tűzdelt szalagdíszes (Stichband) kerámia számottevő megjelenése (Malice csoport), főleg Vel'ké Raskovce lelőhelyen, párhuzamosan a kissé fiatalabb Tisza kultúrával. Magyarországon a Hernád völgyében találjuk a fejlettebb korai Lengyel kultúra (Ib) és a Raskovce csoport kevert lelőhelyeit, de kisebb változásokkal a Bodrog mentén is megjelennek ennek a fázisnak önálló lelőhelyei: Vel'ké Raskovce, Gönc, Hernádcéce, Zalkod. 4. A következő fordulatot a Herpály kultúra Csőszhalom kerámiai típusa képviseli. Vörös-fehér pasztózus festésű művészi színvonalú kerámia reprezentálja ezt a fokozatot és szoros kötődés a fiatalabb Herpály kultúrához. Ezt az időszakot a déli irányú kapcsolatok határozzák meg. A Felső-Tisza-vidéket részben a Herpály kultúra (Herpály III) és részben az eddig csak szórványosan megismert Lengyel kerámia uralja. A Lengyel kultúra vörös-fehér festésű fázisa (Lengyel II, Pecefiady), hozható párhuzamba ezzel az időszakkal. Fontos lelőhelyek: Cicarovce, Bodrogzsadány (Sárazsadány), Kenézlő, Sárospatak. Lehet, hogy az eddig kizárólag csak Cicarovce lelőhelyen jelentkező nagyszámú Tisza kerámia nem az egyidejű keveredésnek, hanem a Tisza kultúra korábbi önálló megjelenésének az eredménye. Kis (Dél-)Lengyelországban a Pleszow csoport élt párhuzamosan ezzel a fázissal. 5. Nagyobb fordulat nélkül jutunk el a Felső-Tiszavidék késő neolitikumának utolsó fokozatához. Ez a fejlődési fázis a tisztán fehér festésű kerámián keresztül kapcsolódik a megelőző időszakhoz, hogy azután átalakuljon a festetlen kerámiával meghatározott és nagy területeket integráló Prototiszapolgár fázisba. Jelentősebb lelőhelyek: Oborín, Tibava, Lucska, Bodrogzsadány (Sárazsadány), Kenézlő, továbbá az Alföldön a Tisza és Herpály kultúra teli-településeinek legfiatalabb, felső rétegei. (Párhuzama a Lengyel Illa.) Ezzel véget ért a késő neolitikum a Felső-Tisza-vidéken és elkezdődött a kora rézkori Tiszapolgár kultúra fejlődése. A Felső-Tisza-vidék késő neolitikumának fordulataiban alapvető szerepet játszottak a különböző irányú és erősségű kapcsolatrendszerek. A különféle nyersanyagok, esetleg termékek (pl. kőzetek, réz, Spondylus kagyló, festék, s talán só) megszerzésének szándéka szolgáltatta ezek kialakulásához az egyik fontos alapot. KALICZ Nándor Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézet 1250 Budapest Pf. 14. Jósa András Múzeum Évkönyve 1994 275
