A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)
Raczky Pál–Walter Meier-Arendt–Kurucz Katalin–Hajdú Zsigmond–Szikora Ágnes: Polgár Csőszhalom. Egy késő neolitikus lelőhely kutatása a Felső-Tisza-vidéken és annak kulturális összefüggései
RACZKY - MEIER-ARENDT - KURUCZ - HAJDÚ - SZIKORA bekarcolt, meander díszű edényetöredékek, míg feljebb ezek igen ritkák. Ebből arra következtettünk, hogy a csőszhalmi „telep" korai időszakában a tiszai kultúra is szerepet játszott a jelzett kulturális összefüggésekben, később azonban a déli, tiszai és herpályi orientációt kizárólag a herpályi váltotta fel. A Felső-Tisza-vidék és Kelet-Szlovákia késő neolitikus településeinek elterjedését, kulturális megosztottságát vizsgálva általában e terület különleges vonzereje válik nyilvánvalóvá. A késő neolitikum kezdetén az említett földrajzi területen egyszerre jelent meg az Alföld felől a tiszai kultúra (Szerencs, Kenézlő, Zemplén, Cicarovce), Kislengyelország felől a lengyeli és a „Strichband kerámia" kultúrája (Vélke Raskovce, Izkovce, Gönc). Mindezek mellett a Dunántúl felől az Északi-Középhegység előtere mentén ÉK-re hatoló, lengyeli kapcsolatrendszerre utaló lelőhelyek is ismertté váltak (Aszód, Monosbél, Hernádcéce). A herpályi kultúra északi előretörésének egyik közbülső állomását képviselheti Hajdúböszörmény-Pródi halom. A későbbiekben, a herpályi kultúra vörös-fehér festéssel jellemezhető időszakában a Felső-Tisza- és Bodrog-vidéken valószínűleg a herpályi-lengyeli kultúra kulturális, stratégiai dominanciája vált meghatározóvá (Csőszhalom, Oborin, Hrcel). E szerteágazó kulturális összefüggések csakis a Tokaj-hegyvidék környékének obszidián előfordulásával magyarázhatók. E nyersanyagforrás kihasználását a Kárpát-medence késő neolitikus kultúrái - annak ellenére, hogy esetenként kulturális törzsterületük idáig nem terjedt ki - igyekeztek néhány előretolt településsel biztosítani, s ezek a stratégiai pontok látták el a nyersanyagtovábRACZKY Pál Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékcsoport 1364 Budapest Pf.107. KURUCZ Katalin Jósa András Múzeum 4401 Nyíregyháza Pf.57. SZIKORA Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszék csoport 1364 Budapest Pf.107. bítást, közvetítést is. Polgár-Csőszhalom kereskedelemben betöltött szerepét a legvilágosabban a lelőhelyen feltárt többezer és igen változatos eredetű kőeszköz, illetve nyersanyag bizonyítja. Ugyancsak e stratégiai szerepre enged következtetni a lelőhelyen talált több kis rézékszer és annak töredéke is. Összegezve megállapításainkat azt mondhatjuk, hogy Polgár-Csőszhalom lelőhelye két régészeti egység sajátos érintkezését, kulturális sajátosságainak különös szimbiózisát mutatja. Véleményünk szerint itt, a herpályi és a lengyeli kultúra törzsterületétől távol, a Felső-Tisza-vidéki obszidián lelőhelyek eggyüttes kiaknázását biztosítandó, egy „központi helyet" létesítettek, ezzel szimbolikusan mintegy szentesítve a fontos kulturális érdekegyeztetést. így Polgár-Csőszhalmon a „szerződő felek" a kulturális identitásuk szempontjából legfontosabbnak tartott szimbólummal, illetve annak legalapvetőbb manifesztumával jelentek meg és ezek segítségével fejeztek ki egységet, egymásmellettiséget. Ebben az értelmezésben rendkívül fontos információt hordoz a lengyeli típusú rondella és a herpályi típusú teli együttese. Mindez a hagyományos régészeti interpretáció körvonalait erősen kibővíti és merőben új távlatokat nyit a Tisza-vidék újkőkorának további kutatásában. Rövid összefoglalásunkban a Polgár-Csőszhalom lelőhellyel kapcsolatban felmerülő néhány fontosabb problémát érintettünk és nem tárgyalhattunk olyan egyéb lényeges kérdéseket, mint például a Tiszavidék újkőkorának belső időrendje, tágabb kulturális összefüggései. Walter MEIER-ARENDT Museum für Vor- und Frühgeschichte 603011 Frankfurt am Main Karmelitergasse 1. HAJDÚ Zsigmond Déri Múzeum 4001 Debrecen Pf.6l. 240 Jósa András Múzeum Évkönyve 1994
