A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)

Trogmayer Ottó: Bevezető

Ottó TROGMAYER néha csak egy-két lelőhelyre vagy pár száz négyzet­kilométerre terjed. Valószínűleg valós az a trend, hogy a mozaik kultúrák a Közép-Balkánon korábban kialakultak, mint a Kárpát-medencében. Létrejöttüknek okát gaz­daságtörténeti érvekkel lehet igazolni. A korai idő­szak viszonylag mozgó életmódja hozta létre az Alföldön megfigyelhető nagyszámú telepet, melyek semmiképpen sem lehetnek egyidejűek. A fejlődő agrotechnika, a gabonatermesztés és a szarvasmarha tenyésztés egyre inkább röghöz kötötté, tartósan megtelepültté tette a közösségeket. Ezek a közös­ségek évszázadok alatt viszonylagosan izolálódtak, s ez az izoláció teremtette meg a régészeti leletanyag­ban megfigyelhető megkülönböztető jegyek általá­nossá válását. A mozaik kultúrák időszakát a középső neolitikumra tesszük. Ez a hagyományosan vett Vinca A-B időszaknak felel meg. Természetesen nem te­kinthetjük statikus állapotnak, hanem folyamatnak, melynek gyökerei a korai neolitikumba nyúlnak visz­sza. A késői neolitikum során egy-egy megerősödött kisebb kultúra olvaszt magába korábbi több kis egységet, s így alakulnak ki a késői neolitikumra meghatározó jellegűnek tartható, ismételten nagy területeket átfogó kulturális egységek, mint például a lengyeli vagy a tiszai kultúra. A fentiekben a történetileg és gazdaságtörténetileg igen bonyolult folyamatot - melynek az említetteknél sokkal több öszszetevője van - leegyszerűsítve fogalmaztam meg. Előadásomban elsősorban elveket és szemléletet szerettem volna rögzíteni, melyek szem előtt tartá­sával remélhetőleg egy másik kutató generáció majd írásba tudja foglalni egységes szemlélet alapján a magyarországi neolitikum történetét. TROGMAYER Ottó Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Pf. 474. 14 Jósa András Múzeum Évkönyve 1994

Next

/
Oldalképek
Tartalom