A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Baranyi Ferenc: A Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteménye (lektorálta: Katona Béla)
41. Kéziratos énekeskönyvek. Lelt. szám. 91.32.1-91.32.2. A XIX. század első feléből származó kéziratos énekeskönyveket szintén Merényi Oszkár gyűjtötte. 42. Kéziratos szerepkönyvek. Lelt. szám. 91.33.1-91.33.2 Régi múzeumi anyag, mely a Földszint és lebuj c. vígjáték előadásához készült. 43. Színházi plakát. Lelt. szám. 91.34.1 Régi múzeumi anyag az 1842-ben Kassán készült színházi plakát, mellyel Szontagh Gusztáv: A beszállásozás c. darabjának előadására hívják fel a figyelmet. 44. Színházi plakátok. Lelt. szám. 91.36.1-91.36.6 A plakátok nagy része a nyíregyházi Városi Színház 1895-1904. között műsorra tűzött darabjairól adnak felvilágosítást. Az anyag beérkezéséről bővebbet nem tudunk. 45. Színháztörténeti fényképek és dokumentumok. Lelt. szám. 91.36.191.36.28 A fényképek nagy része a nyíregyházi „Niobe" színkör szereplőit ábrázolja, a „Felhő Klári" és a „Gyurkovics lányok" c. darabok előadása közben. A képek tulajdonosának gondosságát mutatja, hogy a hátlapokra valamennyi a képen szereplő személy nevét felírta. Csak néhány nevet említünk a közismertebbek közül: dr. Bodnár István, dr. Konthy Gyula, Sarvay Ilonka, Jármy Etel, Pröhle Vilmosné stb. A fényképek között vannak azok a képek, amelyeken Fedák Sári 1926 október 10-i nyíregyházi látogatását örökítették meg 34 . 46. Váci Mihály (1924-1970) hagyaték. Lelt. szám. 91.37.1-91.37.303 A Krúdy Gyulára vonatkozó dokumentumok után számszerűen a második legtekintélyesebb anyag a Váci Mihály hagyaték. Az egykori Városi Tanácstól kapta a múzeum, amikor id. Váci Mihálynét romló egészségi állapota miatt a családja beleegyezésével öregek otthonában helyezték el, s a költő szülőházát — bár sokáig tervbe volt véve, hogy ott emlékszobát rendeznek be — szolgálati lakássá alakították át. A személyes dokumentumokat, a költő szüleivel, öccsével folytatott levelezését, gazdag fényképanyagot, valamint kéziratokat tartalmazó hagyaték alapján nyomon lehet követni Váci Mihály életútját. Hűen tükrözi a költő meleg ragaszkodását szüleihez, testvéréhez, szűkebb szülőföldjéhez. Megtaláljuk itt tanítói oklevelét, id. Váci Mihály névváltoztatási kérelmét, a költő önmagáról írt vallomását, legkorábbi verseinek kéziratát, a Győrffy István Népi Kollégiumhoz küldött kérelmét, saját kezűleg írt önéletrajzát. A levelek között fellelhetjük utolsó vietnami útjáról szüleihez írt képeslapját, s a családi fényképek mellett ott vannak 34 JAM IGY. 91.36.15.
