A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

István Páll: Gesellschaftsskizze einer Siedlergemeinde im einzugsgebiet Szabolcs bis zum I. Weltkrieg (Die Gesellschaftsstruktur von Újléta aufgrund des Quellenmaterials der Kirchengemeinde) (fordított Bartus Imréné)

A nyíregyházi tűzoltóság hivatalos irata után 1972 késő őszén Nyíregyházy Pál valóban hazaküldte az aranyérmet Jaroscsák János, tű. szds. nyíregyházi tűzoltóparancsnoknak, s levelében mégegyszer felhívta a figyelmet, hogy a „..Berg község erdejében elásott tűzoltó trófeák felkutatásának szép feladatát ne engedje Parancsnok úr elaludni ..."

26 Az aranyérmet ezután a tűzoltóság a Jósa András Múzeumban helyezte el.

27 Mintegy tíz évig nem történt semmi, majd amikor közeledett a nyíregyházi tűzoltóság fennállásának 100. évfordulója, ismét ráterelődött a figyelem az elásott kincsekre. E sorok szerzője 1983-ban kapta feladatul a tűzoltóság történetének és a kincsek dokumentációjának elkészítését. A „linzi" tűzoltók közül akkor már csak hárman éltek Nyíregyházán, Sztankó István, Lóczy András és Czirják Gábor, akik hosszas rábeszélés után vállalták, hogy elmondják a láda elásásának körülményeit, s vázlatokat készítenek a táborról, a barakkokról és a ládát rejtő szemetesgödör helyéről. Ugyanakkor Bécsben Lengyel László, a Collegium Hungaricum igazgatója, a magyar követség tanácsosa kezdett el tájékozódni az osztrák hatóságoknál egy esetleges ásatás feltételeiről. A három volt nyíregyházi tűzoltó által készített vázlatok és visszaemlékezések alapján 1984 tavaszán Lengyel László azonosította az egykori tábor helyét, majd július elején Bene János és Sztankó István utaztak Ausztriába, ahol 1984 július 3-án Lengyel László jelenlétében Sztankó István pontosította a Jáger" helyét. Az akkor készített utijelentés erről az alábbiakat tartalmazza: „...A tábort most sűrű (telepített) fenyveserdő borítja, mely jóval fiatalabb, mint a környező erdő, bizonyítva ezzel is, hogy akkoriban a tábor területén a fákat kivágták, ebből építették a barakkokat, és a tábor körül az erdőt meghagyták. A tűzoltók hazautazása után ezt a tábort elbontották és nagyjából a területet elplanírozták, de a barakkok nyomai azért kivehetők. Keleti irányba 10 sor barakkot, É-D-i irányba 3 sor barakkot sikerült azonosítani. Ezek után a lejtőn lefelé haladva a második-harmadik-negyedik barakk előtt jelöltük ki azt az 50 x 50 m-es területet, ahol Sztankó István szerint a ládát egy szemetesgödörbe elásták. Másnap, július 4-én Lengyel Lászlóval elkészítettük a táborhoz vezető út és a tábor fekvésének vázlatát. ...'

Q8 A nyíregyházi tűzoltók centenáriumára, 1984 őszére nem sikerült az ásatást elkezdeni. Közel kétéves levelezés, különféle okiratok beszerzése kellett ahhoz, hogy 1986 nyarán végül is sikerült kijutni az egykori táborba, ahol aztán június 24-én déltájban az egyik szemetesgödör alján rátaláltunk a nyíregyházi tűzoltóság relikviáit őrző ládára. 26 Lásd: 25. sz. jegyzet 27 Jósa András Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény: 73.1.1. 28 Jósa András Múzeum, Irattár: 327-4/84. 268