A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
április l-jétől viselte hivatalát. 5 Ezek szerint kora tavasszal érkeztek a telepesek a községbe. Számukról nem kapunk teljes képet a balmazújvárosi anyakönyvekből sem: 1865 december 31-i keltezéssel bejegyzést találunk a német ref. egyházközség keresztelési anyakönyvében, amely 179 Újlétára költözött egyháztagról tudósít (101 férfi és 78 nő); a magyar ref. egyházközség anyakönyveiben 1865-bŐl nem találunk erre vonatkozó adatot, pedig Balogh István előbbi bejegyzése szerint magyar családok is költöztek községünkbe. A balmazújvárosi magyar egyházközség keresztelési anyakönyvében 1870-ből van feljegyzés arról, hogy Újlétára 130 személy (60 férfi és 70 nő) költözött. Valószínűnek tartom, hogy a telepeseknek csak újabb csoportja érkezett ekkor, mivel az anyakönyvekből és a jegyzőkönyvekből már 1865-től kimutatható a magyar családok újlétai jelenléte. Az 1865-ben megalakított takarékmagtár alapítóinak névsorában 42 balmazújvárosi családfő szerepel, akik közül 14 magyar. 6 Az 1865-ben és 1870-ben betelepültek nagyobb tömegben, családostul érkeztek a községbe. Balogh István tanító jegyzőkönyvi bejegyzését alátámasztják az anyakönyvek is: már az első két évben tíz 10 éven aluli gyerek halt meg Ujlétán. Sajnos, a betelepülők átlagos életkorát nem tudjuk kiszámítani, mivel nem áll pontos adat rendelkezésünkre a beköltözött személyekről, és azt sem tudjuk pontosan, hogy melyik évben hányan érkeztek. A betelepülés az előbb említett két nagyobb hullám után is folytatódott: a presbiteri jegyzőkönyvből új lakosok érkezéséről is értesülünk (pl. 1885-ben 3 család 7 ), az anyakönyvekben pedig az életkor megjelöléséből tájékozódhatunk a születési évekről, ebből pedig következtethetünk a beköltözések legkorábbi lehetséges időpontjára is. Ezekből kiderül, hogy balmazújvárosiak a későbbiek során folyamatosan érkeztek a településre, még századunk elejénis: egészen 1908-ig szinte minden évről van adatunk Újlétára költözött balmazújvárosiakról. A Pataki család két tagja 1926-ban ill. 1928-ban született Balmazújvároson, Újlétára ezután költözhettek. 5 Presb.jkv. I.k.16. 6 Presb. jkv. I.k. 18. A magtáralapítók névsora vagyoni helyzetükre is rámutat, mivel annak megfelelően járultak hozzá adományaikkal annak létrehozásához. Az alapítók neve a következő: Rózsa Gábor 5 véka, Szarvas Péter 5 v., Hűse Sándor 5 v, Tányér Ádám 1 v., Tóth Gábor 2 1/2 v, Rózsa Péter 2 1/2 v., Pokrócz Gergely 2 v., Csirkés Bálint 1 v., Kis Mihály 2 1/2 v, Oláh András 1 1/2 v, Hűse Mihály 1 v, Helfenbein Dániel 4 v., ör. Silling Fülöp 2 v., Silling Jakab 1 v., Lajter Imre 1/2 v, Szarvas Gergely 1 v, Molnár György 1 v., Pokrócz Miklós 1/4 v., Szencsák János 1/4 v., Rőth Gábor 1/4 v, Szarvas Imre 1/2 v., ifj. Silling Fülöp 1/2 v., Szarvas Bálint 1/2 v., Pokrócz György 1 v., Molnár Gergely 1/4 v., Molnár Sándor 1/4 v., Árva Miklós 1/4 v., Éder Ferencz 1/4 v, Csige Gergely 1 v., Paglóczi János 1/2 v., Kis Péter 1 v., Harangi István 1/2 v., Dobi István 1/4 v., Dibátzi Mihály 1/4 v., Molnár András 4 v., Dobi József 2 v, Tar Sándor 1/2 v., Pál Sándor 1/2 v., Szabó Ferencz 1 v., Nagy Gábor 1/4 v., Bíró Lajos 1/4 v, Kovács Mihály 1/4 v., Elek János 1/4 v. Karádi József 1/4 v., ör. Bútor János 1/4. v., Kolman Imre 1/4 v., Új István 1 v., Görög György 3 v, Lakatos János 1 v., Hodosi Balázs 3/4 v., H. vámos Peres 11 v. 7 Presb. jkv. 1885. márc. 15. 158
