A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Vörös István: Apagy barbaricumi császárkori település állatcsontmaradványai (lektorálta: Kretzoi Miklós)

H. Sz. M. 65 51 35 30 30 47 Az apagyi telep állattartása, vadászat A településről begyűjtött — szelektált — állatcsontanyag a telep állatállományának mennyiségi összetételére nem, minőségi jellemzésére azonban felhasználható. A Barbaricumban, így Apagyon is a legfontosabb gazdasági haszonállat a szarvasmarha volt (1., 5., 6. táblázat), majd ezt követte a sertés és a juh. Apagyon a mérhető szarvasmarhacsontok közül 13 tehén, 17 bika és 6 ökör maradványa volt. A nem mérhető fregmentált csontok között a nemek aránya hasonló. A szarvasmarhák közül egy 6 hónapos, egy 16-18 hónapos, három 1,5-2 éves, a többi kifejlett állat volt. A legfontosabb vágóállat a szarvasmarha (csigolyái, hosszúcsontjai hasítottak, felületükön vágási és hasítási sérülések találhatók), de elsődleges hasznosítása az élő állat sokoldalú alkalmazása volt. A bikák és az ökrök igavonó erejét a földművelésen kívül az áruszállításban használták. A tehenek teje — a rómaiakhoz hasonlóan (WHITE 1970. 227.) — valószínűleg nem játszott szerepet a szarmaták élelmezésében. A sertés maradványok anatómiai (4. táblázat) és az életkorcsoportok szerinti megoszlása (4, 6-88, 10 hónapos, 1-1,5 éves; kis számban kifejlett és öreg egyedek) egyértelműen a húshasznosítást reprezentálja. A juhok között előfordulnak fiatal egyedek, de a kifejlett juh és kecske elsődlegesen tejtermelő, a juhok gyapjút; levágásuk esetében a húson kívül prémet, bőrt szolgáltattak. A nyerges és málhás ló a hadsereg legfontosabb állata. Húsát rendszeresen ették. A pásztorkutya a marhacsorda védelmét és terelését látta el. Apagyon a Kárpát-medence mind a négy nagyvadja: az őstulok, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó is előfordult. A barnamedve a hegyvidékek erdei állata. A nagyvadakat húsukért, trófeájukért és bőr/prémjükért ejtették el. Az apagyi településen a csontmegmunkálás eredményeként szarvasmarha és ló metapodiumok „csontkorcsolyák", illetve szétdarabolt gímszarvas agancsok kerültek elő. Astragulus őstulok 90 gímszarvas 55 Os phalangis III. őstulok 85 55