A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Szilágyi Katalin–Szathmáry László–Tóth Ilona: A szatmári Erdőhát tíz népességének cephalometriai vizsgálata (lektorálta: Gyenis Gyula)

Ezért jelen tanulmányunkban az Erdőhát tíz településének népességéről, illetve azok egymáshoz való hasonlóságáról, különbözőségéről kívánunk előzetes képet kapni cephalometriai jellegek elemzése révén. A szatmári Erdőhát elkülönülése elsősorban nem geográfiai hátterű (MAROSI 1990.), hanem inkább a népesség szubetnikai differenciáltságával kapcsolatos. Ilyen aspektusból ítélve a Szamoshát és a Túrhát közé eső területet öleli fel, amely nagyrészt a Túrhát nyugati részével esik egybe (TÖRÖK 1977., KÓSA-FILEP 1983.), azaz népességének történeti fejlődése inkább a Túrhátéhoz hasonló (KOSA 1977/a.). Míg északi határa a Tiszaháttal jól definiálható (ERDÉSZ 1975.), déli peremterülete a Szamoshát felé kevésbé egyértelműen körülírt (vö.: KOSA 1977/b., KÓSA-FILEP 1983.). MORVÁI és MOLNÁR (1966.) autentikus forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy a századforduló idején a jelenleginél nagyobb területet értettek alatta, így magában foglalta a Paládságot, valamint Felsőalmást, Csedreget, Kökényesdet és Túrterebest is. A terület egységét nyilvánvalóan az első világháborút követő határmódosítás bontotta meg. Anyag és módszer Cephalometriai vizsgálatainkat 1978-ban a szatmári Erdőhát következő tíz településén végeztük: Csaholc, Gacsály, Kishódos, Kisnamény, Kisszekeres, Méhtelek, Nagyhódos, Tisztaberek, Túrricse és Vámosoroszi (1. táblázat). Az egyes népességeket az 1970-es népszámlálás szerint számított minimum 5%-os mintáik alapján hasonlítottuk össze (vö.: NÉPSZÁMLÁLÁS 1970.). Mivel elemzésünk csak a felnőtt kori (19-x év) népességet érintette, a minták nagyságát ezen néprész arányában adjuk meg (2. táblázat). A vizsgált jellegeket a 3. táblázatban ismertetjük. A népességek összefüggésrendszerére az SPSS PC + 1987-es programcsomagjával elvégzett diszkriminancia analízis eredményei alapján következtettünk. Eredmények A diszkriminancia analízis előtt a Wilks féle lambda értékek meghatározása mellett U-statisztika alapján tekintsük át a kilenc fej méret egyváltozós tesztjének eredményeit (4. táblázat). Eszerint a hipotetikus középértéktől p<0,05 szinten a férfiaknál 9 változóból 6 esetben, a nőknél pedig 9 változóból 8 esetben szignifikáns eltérés becsülhető. Feltűnő, hogy a szignifikáns differenciát nem mutató méretek kivétel nélkül magassági méretek. így a férfiaknál az egész fejmagasság (M. 16), a morfológiai arcmagasság (M. 18) és az orrmagasság (M. 21); a nőknél pedig úgyszintén a morfológiai arcmagasság (M. 18) nem utal a várható értéktől szignifikánsan különböző eloszlás-tulajdonságra. 370