A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Braun Mihály–Sümegi Pál–Szűcs László–Szöőr Gyula: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp fejlődéstörténete (Lápképződés emberi hatásra és az ősláp hipotézis) (lektorálta: Krolopp Endre)

12. kép Az üledékrétegek elkülönülése a főkomponens analízis során Fig. 12. Scattergram of PCA scores based chemical analysis of sediments padék. Ezek szerint a tavi állapotot jó oxigén ellátottság, oxidatív környezet jellemezte. Felszín-0,36 m között a tőzegben az igen magas szervesanyag tartalom jellezmő (60-70%). Az ólomtartalom hirtelen emelkedése mutatja, hogy a tőzeg legfelső része már századunkban keletkezett. A kalcium-, a fosszilis klorofill pigment (SPDU), és a cinktartalom a tavi üledék és a tőzeg határán maximumot mutat. A tavat valamilyen drasztikus hatás érhette, ami igen erős trofitás növekedést okozott. A változásra a következő hipotézist állítottuk fel: Az SPDU mennyisége akkor növekszik meg, ha a vízben erőteljesen megnő az algák, vagy a hinarak mennyisége. Ha a tóba nagy mennyiségű növényi tápanyag kerül planktonikus vagy bentonikus eutrofizációt okoz (9. kép). Számos hínárfaj pl. a sima tócsagaz (Ceratophyllum submersum), a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), a közönséges rence (Utricularia vulgaris) cinket akkumulál (KOVÁCS 1977.) (9. kép). A vízinövények fotoszintézise csökkenti a vízben oldott szén-dioxid és a hidrogén-karbonát mennyiségét, ez a pH növekedését, és a kalcium kicsapódását okozza (SEBESTYÉN 1963.) (9. kép). Véleményünk szerint a tavi állapot viszonylag rövid idő alatt változhatott meg. A vízgyűjtő területen valamilyen erőteljes változás ment végbe, ami tápanyag bemosódással járt. Ha a Nagy-Mohost övező erdősávot megbontották, ugrásszerűen megnövekedhetett a víz kalcium-, foszfor- és nitrogéntartalma. 352