A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Baranyi Ferenc: A Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteménye (lektorálta: Katona Béla)
Önálló gyűjteményként kezelik, később az adattárba kerül 2 , majd ismét önálló lesz. Végre 1967-ben, az új leltározás bevezetésével Erdész Sándor rendezi és feldolgozza a meglévő dokumentumokat, s a '68-ban megrendezett Krúdy Gyula kiállításhoz a Krúdy Zsuzsától kapott anyagot is gondosan beleltározza. Egy minimális számú Sipkay-anyag beérkezésén kívül 1973-ig ismét csönd honol a gyűjtemény körül, amiről éves beszámolóink 3 , s az irodalmi leltárkönyv tanúskodik 4 . 1973 fontos dátum múzeumunk életében, hisz ekkor költözik jelenlegi helyére. Az új épületben megrendezett kiállítások között szerepel az új Krúdy kiállítás is, amelynek kapcsán ismét jelentős anyagot ajándékoz az Irodalmi Gyűjteménynek Krúdy Zsuzsa. Ennek rendezését Dienes Istvánné végzi el, aki másfél évig gondozza az Irodalmi Gyűjteményt. 1974 és 1989 között ismét gazdátlanul hever az ebben az időszakban vásárolt vagy ajándékként kapott anyag. Pedig értékes dokumentumokról van szó. Ekkor kerül a gyűjteménybe a Váci-hagyaték, számos Szabó Lőrinc kézirat, a Lukács Tihamérral és családjával kapcsolatos dokumentumok 5 , Krúdy Gyula „utóéletére", s Krúdy Zsuzsára vonatkozó levelek, újságkivágatok stb. Az Irodalmi Gyűjteménnyel kapcsolatos bizonytalanságra jó példa, hogy 1988-ban a Sarlós (Salzmann) Ottó költő özvegyétől kapott irodalomtörténeti vonatkozású dokumentumok, kéziratok a Történelmi Dokumentációs Gyűjteménybe kerültek 6 . 1989-ben oldódik meg az Irodalmi Gyűjtemény gondozása, amikor irodalmi muzeológust alkalmaz a múzeum. Az eltelt három évben sikerült a régi anyag revízióját elvégeznem, s a feldolgozatlan anyag tekintélyes részét beleltároznom. Számos megyei vonatkozású irodalomtörténeti kézirattal, fényképpel, relikviával gyarapítottuk a gyűjteményt. Jelenleg az anyag kartonozása folyik, ami a gyűjteményben történő kutatást hivatott elősegíteni. Az Irodalmi Gyűjtemény rövid történetéből látható, hogy a Jósa András Múzeum irodalomtörténeti anyagát tételesen még nem ismertette ezidáig senki. Ezt a hiányt szeretném pótolni dolgozatommal annak reményében, hogy az Irodalmi Gyűjtemény létezésének és fontosságának bizonyítása mellett a még kallódó — megyénkben, hazánkban fellelhető — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vonatkozású irodalomtörténeti dokumentumok felkutatásában, összegyűjtésében is segítségünkre lesz. Ugyanakkor az anyag számbavételével igazolni kívánom, hogy ez a gyűjtemény jó alapot biztosíthat egy átfogó irodalomtörténeti kiállításhoz, mely bemutatná Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepét nemzeti irodalmunkban. 2 A Jósa András Múzeum gyűjteményeinek, adattári anyagának nyilvántartására bevezetett füzet az 1959-1967 közötti időszakot öleli fel. 3 A Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkajelentései, 1959-1990. 4 A Jósa András Múzeum Irodalmi Kéziratai Leltárkönyve. Nyíregyháza, 1967. január 1. (A továbbiakban JAM IGY.) 5 Lukács Tihamér az első Nyíregyházáról szóló monográfia szerzőjének, Lukács Ödönnek a fia. 6 A Jósa András Múzeum Történeti Dokumentumgyűjteménye 87.2.1.1.-87.4.1.62. 292
