A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
Az állandó bevételt jelentő büntetésekről, megváltási díjakról az előzőekben már szóltam, a tandíjról és az iskolai mulasztásokért szedett büntetésekről az iskolával foglalkozó fejezetben írok. Most tekintsük át, melyek voltak a nem állandó, alkalomszerűen jelentkező bevételek! Elsőként a takarékmagtárat említjük, mint az önkéntes adakozás egyik formáját (alapítóinak névsorát lásd a 6. jegyzetben). Már 1868-ben létrehozták Rózsa György „lelkes felhívására" 15 köböl és 3/4 véka gabonával a következő indoklással: a magtár „szűk termés idején enyhítené a közínséget, másfelől az Egyház anyagi vagyonát is szaporítaná, annak fölvirágzását elősegítené." Első kezelője Tányér Ádám volt 168 . A beírás szerint megbízatása egy évig tart s évenként megújítják, de a későbbiekben nem hallunk róla. Úgy tűnik, hogy teendőit a gondnok vette át. A takarékmagtár hasznosságáról Illyés így ír: „az igazi, a gyorsan, sokat hozó pénzszerző eszköz a takarékmagtár intézménye volt. A hívek nem sajnáltak a kölcsönadott véka búzára negyedrész kamatot is adni tavasztól az aratás végéig." (ILLYÉS 1936.96.) A magtár tartalmát más célokra is felhasználták: 1874-ben a magtári „életből" adtak el 21 köböl 3 vékával, hogy a paplakot fel tudják építeni 169 . Valószínűleg a magtár kiürülhetett a századfordulóra, mivel 1902-ben Kiss István javaslatára a presbitérium elfogadta egy — a hívek önkéntes adakozásán alapuló — magtár létrehozásának tervét; a magtár későbbi sorsáról nincs adatunk 170 Az önkéntes adakozások másik fajtájához a gyűjtések alkalmábal befolyt összegeket sorolhatjuk. 1865-ben püspöki engedéllyel templomépítéshez gyűjtöttek adományokat és „gyűjtők küldettek szét az országnak különböző tájaira." Az így összeszedett pénzt (565 frt-ot) a falu lakosságának kamatfelszámítás mellett kiadták használatra. A kamat mértéke 10 % volt 171 . A felhívásra folyamatosan érkezett adomány; amikor a pénzt az adósoktól 1873-ban be akarták szedni, hogy azt az Első Magyar Takarékpénztárban helyezzék el, már 1379 frt-ról olvashatunk 172 . Lelkészlak építésére is érkezett adományként a „superintendentiátór 150 frt 1872-ben 173 . 1873-ból van adatunk arról, hogy kegytárgyak vételét is támogatták adományokkal 174 . 1909-ben az iskola kijavítására hirdettek országos gyűjtést 175 . A pénz mellett másfajta adományokról is olvashatunk a jegyzőkönyvekben: 1881-ben a község 800 D öl föld használatát engedélyezte, hogy segítse az egyházat 176 , 1882-ben pedig a földhitelintézet adott fél telek földet „örök tulaj168 Presb. 169 Presb 170 Presb. 171 Presb. 172 Presb. 173 Presb 174 Presb. 175 Presb 176 Presb 208 jkv. I. k. 18. jkv. 1874. jún. 28. jkv. 1902. jún. 29. jkv. I. k. 19. jkv. 1873. jún. 29. jkv. I. k 26. jkv. 1873. máj. 14. jkv. 1909. márc. 7. jkv. 1881. szept. 25.
