A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
voltak kötelesek munkát végezni 150 . Ezt a kötelezettséget sem teljesíthette mindenki, mivel 1887-ben a következő határozatot hozták: „ha valaki, miután előtte három nappal felszólították a gyalogmunkára és azt megfelelő ok nélkül elmulasztja, 1 frt-ot fizessen." 151 Az egyháztagokat terhelő kötelezettségek után vizsgáljuk meg az egyéb bevételi forrásokat. Egyik ilyen a malomhaszon. 1873-tól a „községnek jövedelmező" két malom közül az egyiket az egyházi jövedelem növelésére használták fel 152 . Ez nem történhetett meg maradéktalanul, mivel 1883-ban a presbitérium a következő határozatot hozta a községi elöljáróság tudomására: „a malomnak egyházat illető jövedelmét községi czélokra fordítani nem lehet, az egyháztanács jóváhagyása nélkül." 153 1900-ban kimondták, hogy „mivel a malom fele részben az egyházé, és így annak jövedelme is fele részben az egyházat illeti, egyik kulcs gondnoknak adandó át, s fel kéretik, hogy ezután a malom jövedelemnek felét ő kezelje." 154 A malmot kiadták bérbe: ennek összege általában 10 köböl rozs és 40-90 írt között volt. 1886-ban felhívták Cs. Varga Sándort, a malom bérlőjét, hogy a malmot ugyanolyan állapotban tartozik visszaadni, mint ahogyan átvette 155 . 1904-ben „Új Léta képviselő testülete az iránt keresi az egyház tanácsot miszerint a száraz malom javításához miként óhajt járulni az egyház." A presbitérium válasza: a javítási díjat az egyháznak járó malomjövedelemből fedezzék. 156 Úgy látszik, hogy mégsem javították meg a malmot, mivel 1906-ban már annak eladásáról olvashatunk, 157 majd a rossz szárazmalom helyét is áruba bocsátották. Az összeg felét — 535 koronát — az egyház kapta meg. 158 1885-től a másik állandó bevételi forrás a temetőfóld hasznosításából eredt (PÁLL 1977/b. 37-38.). A községi közgyűléstől az ebben az évben kapott 3 hold temetőföldet „a szokásoknak megfelelően" árokkal elkerítették, de 4 láncnyi területet kihagytak, hátha azt idővel új házhelynek kiosztják, „valamint a községi jószág legeltetésnek a községbeli közelsége miatt gátul ne szolgáljon." A felárkolt területet „vékásonként" a többet Ígérőnek kapásnövény alá, az árkon kívül esőt pedig aprómag alá adták ki 159 . 1886-ban a temetőterületet öt személy 32 írt 20 krajcárért vette bérbe, ugyanez év őszén pedig őszi mag alá felesben adták ki. 1895-ben krumpli alá vették bérbe a földet, 1908-ban pedig a 150 Presb. jkv. 1891. szept. 20. 151 Presb. jkv. 1887. jan. 9. 152 Presb. jkv. 1873. jún. 19. 153 Presb. jkv. 1883. máj. 3. 154 Presb. jkv. 1900. márc. 25. 155 Presb. jkv. 1886. dec. 30. 156 Presb. jkv. 1904. szept. 11. 157 Presb. jkv. 1906. jún. 17. 158 Presb. jkv. 1908. ápr. 5. 159 Presb. jkv. 1886. márc. 7. 206
