A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Erdész Sándor: A magyar Faust-mondák típusai (lektorálta: Kotics József)
IX. Természeti jelenségek előidézése 1. Látszat árvíz 1/1 A tudós ember felkérésre (tréfából vagy más okból) árvizet fakaszt. Midőn a víz emelkedik, az asszonyok felemelik a szoknyájukat; mások asztalra, kemencére állnak, vagy úszva próbálnak menekülni. A varázslat helyén később a víznek nyoma sincs; az asszonyok szégyenben maradnak, a vízbe ugrók megütik magukat. Változatok: BÁLINT 1930. 49., BÁLINT 1975. 701., BÁN-JULOW 1964. 40-41., BELLOSITS 1900. 355., BOSNYÁK 1984. 339., Diószegi V gyűjtése, Mezőkövesd, 1951. HOMNA; Diószegi V. gyűjtése, Szeremle, 1952. EA 3053. 38.; DOBOS 1988. 329. DÖMÖTÖR 1929.196., DÖMÖTÖR 1961. 83., FERENCZI 1982. 2., HANKOCZI 1989. 116. Lajos Á. gyűjtése, Dédes, 1965. HOMNA 1484.; MHK 1980. 114., MOLNÁR 1943. 70., Nemesik P gyűjtése, Borsodnádasd, 1959. HOMNA 618., MADÁR 1967. 186., POLNER 1984. 90., 91., 92., 95., Saját gyűjtés, Kállósemjén, 1961. JAMNA 190-67. 11-12., VAJKAI 1947. 63. Párhuzam: Sába királynő látogatása Salamon királynál című példabeszédből: „Midőn Salamon palotájába vóna a királyné, jól felemelé szoknyáját, azt ítílvén, hogy vizén kellene által-menni, maga csak üveg pádimontomon jár vala." Salamon e fausti látszat árvíz előidézésével meggyőződhetett arról, hogy a királynőnek nem ördögi lúdlába van (PÁZMÁNY 1894. 1, 568.). „Most látszat árvíz kell nekünk." „Csapatostul szalad a remegő nép, vízbe falástól mentve bőrét, szívják szilárd föld szabad levegőjét, s úszótempókkal futnak el a dőrék." (GOETHE 1964. 363.). 2. Látszat köd 2/1 Köddel takart nász: Az új pár a nászát az udvaron tartja meg, mivel a tudós asszony ködöt ereszt a világra (ERDÉSZ 1968. III. 279.). Vö.: A ködöt árvíznek nézik. A jól beborozott rátóti vásárosok hazafelé menet a hajnali ködöt árvíznek nézték. Nekivetkőztek, hogy átússzanak rajta (Kovács Ágnes kéziratos mesekatalógusa 1299*). A megúszott len (AaTh 1290). A rátótiak a ködnek nézett lent (hajdinát, kölest) átússzak (BERZE NAGY 1957. II. 484., KOVÁCS 1966. 92-93.). Ködtolók (AaTh 1349K*). A páliak vásárra menet a ködöt árvíznek nézték. Bíztatták egymást, hogy dűljenek neki, mert csak térdig ér.; „Neki dűnek, mint a zacsalagiak a ködnek!" Aratás idején köd ereszkedett, s hogy kárt ne tegyen a gabonában, a bíró kirendelte az egész falut ködöt tolni (BERZE NAGY 1957. II. 484.). Párhuzam: „De most a vízre köd lebeg, s a csodaszép jelenetet sűrű fátylával elragadja" (GOETHE 1964. 243.). „Villámok hasítottak át a fekete felhőkön és Indrának, a mennydörgő istennek atyai szeretete homály védelmező körébe burkolta fiát, Ardzsunát" (BAKTAY 1960. 421.). Héra: „Térjünk hát oda hálni, ha már úgy vágyói a nászra." Zeusz: „Ne félj te sem istentől, sem 101
