A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

István Páll: Gesellschaftsskizze einer Siedlergemeinde im einzugsgebiet Szabolcs bis zum I. Weltkrieg (Die Gesellschaftsstruktur von Újléta aufgrund des Quellenmaterials der Kirchengemeinde) (fordított Bartus Imréné)

A nyíregyházi tűzoltók és kincseik BENE JÁNOS Történelme során Nyíregyháza városa sokat szenvedett a gyakori tűzvészektől. A nád- és zsúpfedeles házakra, deszkaépületekre szinte évente felröppent a vörös kakas, tetemes kárt okozva ezzel a lakosságnak. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a városban az alföldi városokhoz hasonlóan főleg a nyári időszakban megfelelő mennyiségű oltóvíz sem volt. A nagy tüzek közül is kiemelkedett az 1881-es két tűzvész; az egyik emberéletet is követelt. Ekkor határozott úgy a városi tanács, hogy szervezett tűzoltóságot létesít. Az előkészítő és szervező munkát Kerekréthy Miklós városi főkapitány vállalta, s ennek eredményeként 1884 március 19-én a 126 alapító, 16 pártoló és 66 működő tag kimondta a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulását. Nyíregyházának akkoriban 24.102 lakosa és 3215 lakóháza volt. Az első közgyűlésen titkos szavazással az egylet főparancsnokául Sztárek Ferencet választották meg. Sztárek Ferenc (1835-1898) gr. Dessewfíy Kálmán uradalmi ügyésze és hitbizományi tanácsosa volt, majd 1891-től a város főkapitánya. Első intézkedései közé tartozott, hogy felvette a kapcsolatot Foilmann Alajossal, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alelnökével, tanácsot kérve a további szervezésről, felszerelésről, kiképzésről. Follmann Alajos javaslatára a nyíregyházi egyletet a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet mintájára szervezték meg, a ruházat, a rangjelzések, a szakaszok beosztása is ugyanaz volt. 1884 április 15-étől augusztus 29-éig Breuer Szilárd, a fővárosi ÖTE egyik szakaszparancsnoka oktatta a nyíregyháziakat a tűzoltás mesterfogásaira. A tűzoltóság őrtanyáját a városháza udvarán alakították ki (1. kép). Itt állították fel a mászó- és tömlőszárító tornyot, az istállóban állandó készenlétben 4 felszerszámozott ló állt. Tűzvész esetén a város tulajdonában lévő összes lóval a tűzoltóság rendelkezett. Akiképzés előrehaladtával, az 1884 június 29-iki közgyűlésen megtörtént a szakaszok beosztása is: a 16 mászót és 41 szivattyúst 2-2 szakaszban 8 parancsnok alá rendelték. Ugyanekkor töltötték be a parancsnoki posztokat is: alparancsnok: Májerszky Béla, I. mászó szakaszparancsnok: Vojtovics Bertalan, II. mászó szakaszparancsnok: Szesztay Pál, I. szivattyús szakaszparancsnok: 253