A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban

Kompanijci 86. sír (MAHNO 1971.88-90.) Malaesü 3. sír (III. tábla 2.) (FJODOROV 1960.258.) Malaesti 20. sír (III. tábla 7.) (FJODOROV 1960.270., 272.) Mogo§ani-Matasaru 15. sír (DIACONU 1970.23. Fig. 4.1.) Oszelivka (NYIKITYINA 1988.65.) 26 Tirgsor 147. sír (DIACONU 1965.32.P1.XX-XXI.) A Csernyahov kultúra pajzsos temetkezéseiből ismert kúpos pajzsdudorok a típuson belül külön csoportot alkotnak. Peremük szélesebb kárpát-medencei roko­naikénál, s alacsonyabbak is. Míg a kárpát-medenceiek esetében a magasság 10 és 13,5 cm közt mozgott, addig itt 7 és 10 cm közötti méreteket találunk (1. táblázat). A csernyahovi pajzsok közös jellemzője, hogy valamennyi hamvasztásos temetkezés melléklete annak ellenére, hogy a kultúra temetői birituálisak. A tirg§ori 147. sírt kísérőleletei, valamint a benne talált Septimius Severus bronzveret alapján a III. sz. legvégére - IV. sz. elejére keltezték (DIACONU 1965.32.), a kompanijci 86. sírt pedig a kisméretű lemezfibula datálja a IV. sz. legvégére (GODLOWSKI 1970.97­98.15. jegyzet). Vagyis a pajzsszerelékek a Marosszentanna-Csernyahov kultúra tel­jes élettartama alatt - ha szórványosan is - kimutathatók. A pajzsos temetkezések rítusa (Malae§tiben mindkét esetben urna lefedésére használták a pajzsot, Kompanijciben összehajlított karddal együtt fordult elő), a kí­sérőleletek (pl. Mogo§aniban egy „Przeworsk" csiholó stb.), valamint maguknak az umbóknak a formája a kutatók többségének egybehangzó nézete szerint Przeworsk eredetre vezethető vissza a Csernyahov kultúrán belül (FJODOROV 1960.285., MAHNO 1971.89.). A Krím és az Al-Duna vidékének szarmata vagy szarmata színezetű együt­tesei, amelyekben pajzsokat találtak, korántsem ilyen egységes rí tusúak. A nagy­jából azonos korú - IV-V. század elejei - temetkezések között van katakombas (Belenykoje - GUDKOVA 1987.risz.2.7,9.), padmalyos (Kurcsi vagy más néven Vi­nogradovka - FOKEJEV 1991.58.), kamrasíros (Ozernoje III. 2. sír - LOBODA 1977.245.risz.6.21-22.). A bizonytalan etnikumú, de korban ide tartozó csatirdagi pajzs kőládában, hamvak között került elő (MIC 1987.154.risz.6.4,6.). 1. táblázat: A kúpos pajzsdudorok adatai 1. Tabelle: Die Daten der kegelförmigen Schildbuckel Табл. 1.: Данные конических умбонов Lelőhely Atm. м. Atm./M. Felsze­Peremsz. Fundort cm. cm. index relő szeg cm Местонахождение Durchm. Tiefe Durchm./ Anbr. Nagel Randbreite Диам.см Вые. см T index Спосов Шир. Диам./вые. прикрепл. полей см индекс Kárpát-medence Karpatenbecken/Карпатский бассей н Bude§ti 18 10,5 1,7 6x1 3,5 Csongrád-Berzsenyi u. 16 12,2 1,3 6x1 2,8 Az együttesből csak a pajzsfogót ismerjük, de a Csernyahov kultúra többi pajzsos lelete alapján valószínű, hogy a hiányzó umbó ugyanebbe a típusba tartozhatott. 75

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom