A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Lovász Emese: Adatok Észak-Magyarország római kori történetéhez

hogy a Csallány Dezső által a Gepida Corpusban újhartyániként közölt csat (CSAL­LANY 1961. 217. t. 3-11.) Bóna István megjegyzése szerint Tokaj és Tiszaladány között került elő valójában (BÓNA 1963. 138.). A Tokajtól a Bodrog mentén északkelet felé irányuló kereskedelmi utat jelezhe­tik azok a római érmek, melyeket pl. Sátoraljaújhely környékén találtak: a Várhegy déli oldalán Hadrianus és Antoninus Pius érmek, a Sátorhegy déli oldalán 2 db Hadrianus érem került elő (DONGÓ 1900., DONGÓ 1902.). A rendelkezésünkre álló régészeti lelőhelyek térképre vitelével a kétféle népessé­get, illetve települési tömböt kívántam megjeleníteni (8. kép). Az újabb leletek sem változtatták meg azt a feltételezést, hogy a szarmata megszállási terület nagyjából a Csörsz vonaláig terjedt. A korai szarmata leletek „lépik" csak át ezt a határt, a későbbi anyag „visszahúzódik" a sánc mögé. A területi átfedések az egymás kö­zötti, illetve római közvetítéssel történő kereskedelem (lásd a kereskedelmi utak!) következményei is lehetnek. A kétféle régészeti anyagon belüli további finomítások, pontosabb időrend fel­állítása a következő évek feladata lesz számomra. A viszonylag gazdag szarmata leletanyag mellett az északi területek germán jellegű népességének hagyatékát is szükséges lesz terepbejárásokkal és lehetőség szerint ásatásokkal gyarapítani, hogy az itt felvázolt munkában tovább haladhassunk. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom