A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a borsodi földvár ásatásáról (1987–1990)

Fazéktöredék. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, vastag falú, simított. Pereme enyhén kihajló, nyakán bekarcolt hullám, hasán egyenes vonal díszíti. A másodlagos égéstől erősen deformálódott. M: 8,6 cm Sz.á.: 10,6 cm Ltsz: 89.7.105. (I. tábla 4.). Edény töredék. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, vastag falú, simított, bekarcolt vonalak díszítik. Atm: 9,3 cm. Edénytöredék. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított. Fésűsen bekarcolt vonalak díszítik. A: 5,5 cm. A leletanyagban mindössze egy sütőtepsi töredéke tér el az általánosan ismert daraboktól (2. kép 3.): Sütőtepsi peremtöredéke. Kívül sárga, belül szürke, homokkal, pelyvával soványított, vastag falú, durva anyagú. Á: 14,7 cm. Ltsz: 89.7.122-123. A sütőtepsikkel kapcsolatban általánosan elfogadott vélemény, hogy a IX. századi települések jellegzetes edénytípusa (FODOR 1984. 104.46.j-), az újabb kutatások azonban valószínűvé teszik, hogy ezek az edények a X., sőt XI-XII. századi településeken is előfordulnak (BONA 1986. 580. vonatkozó irodalom). Ha feltételezzük is, hogy a sütőtepsi töredéke egy IX. századi településről került a sáncba, amelynek azonban idáig nincs nyoma a várbelső területén, a kialakult képen akkor sem változtat: a sánc első periódusát egy X. század eleji település fölé emelték leletei alapján - a X. század folyamán. Az előzőekhez hasonló jellegű és korú leletanyag került elő a rekeszes szerkezetű második építési periódusból is (3. kép): Edénytöredék. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, vastag falú, simított, erősen kihajló, tagolt peremtöredék. Nyakán hegyes hullámvonal, alatta fésűsen bekarcolt egyenes vonal díszíti. Atm: 5,2 cm. Ltsz: 89.7.13. (3. kép 1.). Bordás nyakú edény peremtöredéke. Szürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított. Átm: 3,5 cm Ltsz: 89.7.32. (3. kép 2.). Bordás nyakú edény peremtöredéke. Vörös, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított. Átm: 5,3 cm Ltsz: 89.7.142. (3. kép 3.). Edénytöredék. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított. Több sorban apró benyomkodások díszítik. Atm: 4,4 cm. Ltsz: 89.7.35. (3. kép 4.). Peremtöredék. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, durván iszapolt, erősen kihajló, tagolt. Nyakát és vállát bekarcolt hullámvonal díszíti. Atm: 10,6 cm Ltsz: 89.7.7. (3. kép 5.). Edénytöredék. Szürke, homokkal soványított, jól iszapolt, simított. Hasán bekarcolt vonalak díszítik. Átm: 9,2 cm Ltsz: 89.7.32. (3. kép 6.). A leletek közül különösen figyelmet érdemel a két bordázott nyakú edénytöredék. Ez edénytípus eredetével kapcsolatban viták dúlnak ugyan (MESTERHAZY 1975., FODOR 1985.), annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a magyarsággal jelenik meg a Kárpát-medencében és jelenlegi tudásunk szerint a X. század végénél - XI. század elejénél későbbre nem keltezhetjük őket. Mindezidáig meglehetősen kevés bordás nyakú edényt ismerünk mind temető, mind település ásatásokból. A borsodi földvár belsejében feltárt településen azonban több ilyen edény töredékét, valamint egy egész edényt is találtunk. Nem kételkedhetünk tehát benne, hogy a sáncba a várbelsőben lévő telepről került a ritka edénytípus két töredéke. A leletek, valamint a sánc építési technikája egyaránt azt mutatja, hogy a második periódus sem épülhetett a X. század végénél - XI. század elejénél később. 398