A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Szőllősy Gábor: Újabb adatok a népvándorlás kori íjtipusok kérdésköréhez

3. táblázat: A kísérleti mérés részletes adatai. 3. változat (Halász Tibor számításai) 3. változat Markolati szög: 140 fok Ajzás: 14 cm Merev szarv szög: 35 fok ut Erő (N) Energia Befektetett növekenergia cm 1. 2. 3. 4. Átlag mény (Nem) összesen (Nem) 20.00 18.80 19.20 19.60 19.20 57.60 57.60 25.00 30.00 29.20 29.20 29.47 121.67 179.27 30.00 39.20 37.80 37.40 38.13 169.00 348.27 35.00 45.70 44.90 44.60 45.07 208.00 556.27 40.00 53.10 51.90 51.60 52.20 243.17 799.43 45.00 60.10 59.00 58.70 59.27 278.67 1078.10 50.00 67.70 66.60 67.00 67.10 315.92 1394.02 55.00 76.30 75.40 76.20 75.97 357.67 1751.68 60.00 85.50 85.80 86.20 85.83 404.50 2156.18 65.00 99.00 99.80 99.40 99.40 463.08 2619.27 70.00 115.20 114.50 115.00 114.90 535.75 3155.02 75.00 Azonos erővel azonos úton húzott lineáris rugóba befektetett munka: 3504.45 A? összes befektetett munka a lineáris rugó energiájának %-ában: 90.03% közvetlenül tetten érhető. Világosabban szólva egyáltalán nem biztos, sőt nem is valószínű, hogy a honfoglaló magyarok kétszer erősebb íjakat használtak volna, mint a korai avarok. A magam részéről inkább afelé hajlok, hogy a két típus nem egyazon fejlődési folyamat két fokozata. Valószínűbbnek tűnik, hogy más-más területen alakultak ki. Esetleg az adott terület rosszabb minőségű alapanyagai kényszerítették az ajzatlanul ívelt típus(ok) kialakítóit egy hatékonyabb forma kiötlésére. E feltevések igazolásához további kutatásokra van szükség. Ugyancsak további kutatómunkát igényel annak megállapítása, hogy a kései avarok íja a vizsgált szempontból hogyan illik bele a képbe. 359