A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Lovász Emese: Adatok Észak-Magyarország római kori történetéhez

2. kép Aroktö-Szivárgócsatorna 1. sír: ezüstfibula 2. Abb. Ároktő-Szivárgócsatorna 1. Grab: Silberfibel Рис 2. Ароктё-Сиваргочаторна погребение 1: серебяная фибула kis, tekercselt fejű, granulált díszű ezüstfibulát (2. kép), melle közepén négyszögletes, granulált díszü, borostyánkővel díszített aranyfibulát (3. kép) találtunk. A bokák körül (biztosan nem ruhaszegélyként) négysoros borostyán füzér volt, a hengeres borostyánok között sokszögű karneolokkal, egy-egy lapos, kerek kalcedonnal, illetve rózsakvarccal és két gomba alakú borostyángyönggyel (4. kép). A rézsűt széles sávban átkutattuk, de csak egyetlen bolygatott férfivázra akadtunk. Melléklete egy felismerhetetlenségig kopott ezüstérme volt

6

. Az ároktői fibula közelebbi párhuzamát Kunszentmárton-Péterszögről hozza PÁRDUCZ Mihály (1959. VI/1 a-b., XXVIII/7 a-b., 8.). Ovális keretű, karneol betétes, granulált díszü darab. Mellette sokszögű karneolgyöngyök és egy IV. századra keltezett bronzfibula volt. Szentes-Bökény, Alpár, Jászberény-Alsómuszáj lelőhelyekről említ még hasonló darabokat. A Pontus vidéki műhelyek termékeként értékelve, kaukázusi párhuzamaikkal egyidősnek tartja a kárpát-medencei példányokat is, s a IV-V. századra keltezi őket. Mezőcsátról (a Tiszák eszi felé eső homokbányából) került elő anyagunkban az egyik legkorábbi szarmata lelet, egy aranylunula (VEGII 1971. IV. tábla). A márkusdombi temetőt a jellegzetes szarmata csatok a II-III. századra keltezik (VÉGH 1971. III. tábla). A szerző közületien leletmentése. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumban vannak. 34