A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas–Kákapuszta–Kettőshalom)

1. kép A Szarvas-Kákapuszta-Kettőshalmon feltárt temető térképe (Szabó János Győző nyomán) 1. Abb. Die Karte des in Szarvas-Kákapuszta-Kettőshalom erschlossenen Gräberfeldes nach Győző János Szabó Рис 1. План могильника Сарваш-Какапуста-Кеттёшхалом по Яношу Дёзё Сабо A temető Szarvastól délre, Káka vagy Kákapuszta nevű határrészben helyezkedik el, a Kettőshalomtól (a két halom közül az egyiket elhordták, de a hely elnevezése megmaradt) keletre 100-120 méterre egy, a környezetből alig kiemelkedő dombháton, melynek tengerszint feletti magassága 83,4 és 84,0 méter között van. A temetőt 1954 júniusában találták meg, amikor csatornát ástak. Erről július elején értesült Palov József, a szarvasi múzeum akkori igazgatója. A helyszínre érkezve már csak azt állapíthatta meg, hogy kb. 6 sírt vágtak át a csatornával. Sikerült két olyan vázat megmentenie, amelyeknek csak a lábát pusztították el. A helyszínen összegyűjtött embertani és régészeti anyag, amelyet elküldött a MNMba, azóta eltűnt

5

. Az egyik sír csontjait és két edényt a találók elvittek. Palov J. megfigyelte, hogy a sírok párhuzamosan helyezkedtek el, a halottak fejjel észak Tessedik Sámuel Múzeumban őrzik. Az első 12 sír anyagát 60.25.1-23. leltári számmal jegyezték be, a többi lelet leltározatlan, s nem minden esetben azonosítható. Sírrajz az első 14 sírról nem készült, ezek adatait az ásató nyomtatott sírlapra jegyezte fel. 5 MNM.Sz.IV.292.5. 310