A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Költő László–Lengyel Imre–Pap Ildikó–Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei – Vörs)

A temetkezések relatív időrendje és a csontmaradványok szerológiai vizsgálata alapján azonban már ma is feltételezhető bizonyos „családszerkezeti" Összefüggések megragadásának a lehetősége. A történeti embertan modern vizsgáló módszerei között a klasszikus morfoló­giai makroszkópos elemzésen kívül egyre nagyobb teret nyernek a különböző labo­ratóriumi - kémiai-analitikai (LENGYEL 1976., a vörsiekről LENGYEL 1988.), elektron-mikroszondás, szerológiai (BORGOGNINI-PAOLI 1982.), géntérképező (REYNOLDS-SENSABAUGH 1991.), szövettani (VLASOV-PERESLYTSKIKH 1987.), pásztázó elektronmikroszkópos (WYCKOFF-DOBERENZ 1965.), termo­gráfiás (SCHOENINGER-DENIRO 1984.), elektron-spinn rezonanciás (BROOKS­HEGLAR-BROOKS 1979.) stb. - eljárások is. Az új módszerek gyors meghonoso­dását az magyarázza, hogy az eddigiekkel szemben teljesen újszerű és más típusú információkat képesek szolgáltatni a különböző korokban élt népességtöredékek bi­ológiai jellegzetességeiről. A kémiai analitikai és szerológiai vizsgálatok célja - többek között - egy-egy temetőn belül a feltárt emberi csontvázmaradványok eltemetési időrendjének és feltételezhető genetikai kapcsolatainak a kiderítése. Jelen vizsgálat is ennek a két alapkérdésnek a megválaszolására irányul a Vörs-Papkert­В kora középkori teme­tővel kapcsolatban. Egy-egy temetőn belül a temetkezések relatív időrendje az emberi csontma­radványok bizonyos komponenseinek - N-tartalmú anyagainak (OAKLEY 1963., DOBERENZ-MATTER 1965.), hamu anyagának (HASSAN-ORTNER 1977.) mennyisége, a különböző (fizikai, kémiai kristályvíz (ZAMBOTTI-BOLOGNANI 1967.) formájában) kötött víztartalomnak - egymáshoz viszonyított mennyiségi ér­tékeinek alapján számítható ki. Azért szükséges a különböző komponensek mennyi­ségi viszonyainak egyidejű összehasonlítása, mert így a csontszövet le- és átépülését több - pl. a talaj fizikai, kémiai hatásai és bizonyos biológiai behatások - szem­pontból is értelmezni lehet az eltelt idő függvényében. Azaz, ha nagyjából azonos talajviszonyok közül (ez néha egy teljes temető területét, máskor csak egy adott szelvényt jelent) napvilágra került, azonos szöveti szerkezetű (esetünkben mindig szivacsos felépítésű) csontminták kémiai összetételét hasonlítjuk egymáshoz és is­merjük az egyedi (pl. nemi, elhalálozási korra vonatkozó, bizonyos kórfolyamatok okozta stb.) minőségi különbségeket is, akkor a temető abszolút kronológiai korá­tól függetlenül lehetőségünk nyílhat arra, hogy következtethessünk a temetkezések viszonylagos sorrendjére is (LENGYEL 1984.). Következtetéseink azonban mindig csak bizonyos valószínűségi intervallumon belül érvényesek, amelynek értékét cél­szerű mindig feltüntetni. A Vörs-papkerti kora középkori temető feltárt részéből eddig mintegy 400 egyén vizsgálata történt meg. Az eredmények alapján három nagy időrendi csoportot lehetett elkülöníteni közöttük. A három nagy csoport elkülönítésének probabilitási szintje 0,80 > P > 0,70 (2. kép). Az első kronológiai csoporthoz az összes vizsgált csontmaradványnak csak je­lentéktelen, alig 5 %-os csoportja tartozik. Ez a kis, önmagában zártnak tűnő né­pességtöredék kronológiai korát tekintve messze megelőzi a következő, középső nagy csoportot, amelyhez semmiféle szerogenetikai kapcsolat sem köti. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom