A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Költő László–Lengyel Imre–Pap Ildikó–Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei – Vörs)

ténő keltezés nehézségeit. A jellegzetes késő avar kori sárga füles bögre mellé a korai Árpád-korra (is) jellemző formájú és díszítésű edényt helyeztek. A nagy szentmiklósi kincs

5 stílusával rokoníthatók a 347. lovas sír bronzlemezből domborított, oroszlánt ábrázoló kerek veretei. Szív alakú veretének indacsokrai pedig már a magyar honfoglalás kor mintakincse felé vezetnek (KOLTOSZENTPÉTERI 1990. 2. ábra 14-15.). Ugyanennek a leletegyüttesnek része egy klasszikus késő avar kori laposindás szíj vég, mely azonban nem a szokásosan vastag, kétlapú forma, hanem egy igen vékony kéregöntvény, csaknem lemez! Ehhez a felszereléshez tausírozott vas szíj végek és aranyozott háttérben indadíszítést mutató egyéb, vasból készült veretek is tartoznak. A 352. sír tausírozott négyszögletes vas csatlemezének egy középponti körből átlósan kiinduló négy palmettája szintén a honfoglalás kori ornamentika jó párhuzama. A késő avar korszak jól ismert női ékszerei a szőlőfürt csüngős és az ovális karikájú fülbevalók, egy üveggyöngy díszes arany fülbevaló (267. sír) (KOLTÖSZENTPÉTERI 1990. 3. ábra 1.), valamint egy állatalakos bronz mellboglár (351. sír, II. tábla 2.). Figyelemre méltó, hogy a nagyméretű dinnyemag alakú gyöngyök az arany- és ezüstfóliás többtagú rúdgyöngyökkel egyazon nyakláncra fűz ve jelennek meg. Jellegzetes női használati eszközök az esztergált csont tűtartók. 2. csoport: A tipológiailag IX. századi, az ún. Karoling-peremkultúrához (SZŐKE 1982., 1986. és 1987.) tartozó leletanyaggal rendelkező sírok többsége a temető Ny-i részén került elő. Régészeti módszerekkel igen nehéz elválasztani ezeket a leletegyütteseket a késő avar kori mellékletekkel temetkező lakosság szegény rétegének leleteitől. A férfisíroknak erre a korszakra jellemző leletei elsősorban fegyverek és használati tárgyak: lándzsák, balták, borotvák és csiholok. A női és kislány sírokban a Dalmáciára és a Morva-medencére jellemző ékszerek fordulnak elő: millefiori és többtagú rúdgyöngyök, csillagcsüngős és huzalból sodrott fülbevalók, poncdíszes lemezgyűrük, bronz- és vasfüles üveggombok (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990. 3. ábra 2-10.). Érdekesség a 140. sírban talált ólom orsógomb. Ez a sír még egyéb ritka lelettel is rendelkezett: az elhunyt lábához egy szokatlan formájú, valószínűleg övre vagy ló nyergére akasztható, vasabroncsokkal megerősített sajtárt helyeztek. Ugyancsak erre a korszakra datálhatok a polírozott palackok (pl. 210. és 271. sír), valamint egy hullámvonalas díszítésű edénytípus. 3. csoport: A magyar honfoglalás kort négy íjász (közülük két jelképes lovas) temetkezése képviseli. A 310. és az 500. sírban honfoglalóink lószerszámára jellemző körte alakú (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990. 3. ábra 12.) (Il.tábla 5.) és ún. gombos nyakú kengyelek, valamint rombusz alakú nyílcsúcsok (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990.3. ábra 13.) voltak. Az 500. és az 510. sírban az egykori reflexíj merevítő csontlemezeit találtuk meg. Az 561. sírba temetett férfi mellé helyezték tegezét 6 nyíllal. A tegezöv Az utolsó nagy igényű közlése LÁSZLÓ-RÁCZ 1977. Az értelmezéssel kapcsolatos vitákról: BÓNA 1984.344-346., 1600. 287