A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szathmáry László–Szilágyi Katalin–Tóth Ilona: Kvantitatív dermatoglyphiai jellegek vizsgálata egy túrricsei családszövevényben

A belházasodás mértékének megállapítására isonimia vizsgálatot végeztünk, mely alapján a túrricsei populáció relatíve endogámnak bizonyult (NEMESKERI és mtsai 1973.). Az isonim párok számának alakulása arra enged következtetni, hogy a népességből a Garda nagycsalád határozottan elkülönülő szubpopulációt alkot. A bőrlécrendszeri jellegek közül az ujjminták generációnkénti változása (SZI­LÁGYI 1984.), valamint az ujjminták kvantitatív értékeinek alakulása képezte ko­rábbi vizsgálataink tárgyát (SZILÁGYI és mtsai 1984.). Mindkét munka eredmé­nyeként elkülöníthetőek a családi ágakban szereplő leszármazottak, és a beházaso­dottak. Irodalmi adatok széles skálája bizonyítja, hogy a dermatoglyphiai jellegek életkor- és környezetstabil voltuk miatt igen alkalmasak populációk jellemzésére, populációk, esetleg szubpopulációk elkülönítésére. Hasonló vizsgálatokat végzett bőrlécrendszeri jellegek elemzésével többek között Gyenis (GYENIS 1984.) 13 pa­lóc községben, Gladkova és Tóth (GLADKOVA-TÓTH 1978, 1979.) több magyar és Szovjetunióban élő populációban, melyből a magyarság eredetére próbáltak kö­vetkeztetni. Anyag és módszer Vizsgálati anyagunkat K. Garda István ma Túrricsén élő leszármazottai ké­pezik. A pedigrén több rokonházasság található (2. kép), így az anyagot három csoportba osztottuk: - matrilineáris (anyai) leszármazottak (MAT) 37 fő - patrilineáris (apai) leszármazottak (PAT) 26 fő - mindkét ágon leszármazottak (PAT és MAT) 23 fő Összesen:86 fő A tenyér és ujjlenyomatokat a szokásos módon, gumihenger segítségével, sten­cil festékkel vettük fel, majd Cummins és Midlo (CUMMINS-MIDLO 1943.) mód­szerével értékeltük, figyelembe véve Penrose (PENROSE 1968.) módosításait. Az ujjmintákat alkotó bőrlécszámokat Holt (HOLT 1968.) módszerével határoztuk meg (3. kép). Az örvényminták 2 értéke értelmében minden ujjon két, így összesen 20 változót vettünk fel. Ezek 1-10 között a jobb kéz, 11-20 között a bal kéz bőrlécszá­mait jelzik; a páratlan jellegszámok a radiális, a párosak az ulnáris értékek. Az értékekből nagy valószínűséggel következtethetünk a kvalitatív jellegekre, cLZciZ cl mintatípusokra is: - ha mindkét érték nulla, akkor ívminta manifesztálódott, - ha az egyik érték nulla, akkor hurokmintáról van szó, - ha két érték van regisztrálva, az örvénymintát jelent. A két érték helyileg meg­felel az ulnaris és radiális pozíciónak. A bilaterális összehasonlíthatóság szempontjából igen előnyös ez a jelölésmód (v.o.: 1. Táblázat). A dermatoglyphiai paraméterek elemi statisztikáinál a varianciákat (s 2 ) F­próbával, az átlagokat (x) t-próbával hasonlítottuk össze. A többváltozós analízis elkészítésekor előbb meghatároztuk a 20 változó kor­relációs mátrixát, majd a rotálatlan faktor eredményeket: a saját értékeket, a ku­mulatívitásokat. A kiemelt faktorokat Kaiser kritériumait követve különítettük el 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom