A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szathmáry László–Szilágyi Katalin–Tóth Ilona: Kvantitatív dermatoglyphiai jellegek vizsgálata egy túrricsei családszövevényben

Kvantitatív dermatoglyphiai jellegek vizsgálata egy túrricsei családszövevényben SZATHMÁRY LÁSZLÓ - SZILÁGYI KATALIN - TÓTH ILONA Bevezetés Tanulmányunk azt kívánja tisztázni, hogy dermatoglyphiai jellegekkel követhetőek-e a belházasodás mértékének különböző fokozatai egy adott populációban, vagy egy populáció genetikailag jól körülhatárolható részében. A kísérlet megtervezésében két alapvető problémát kellett megoldanunk. Az egyik egy populációstruktúra rekonstrukciója, melyben az egyéneknek a feltételezett közös őstől való leszármazási rendje rekonstruálható, az egyének egymás közötti genetikai távolsága ismert. A másik kérdés a dermatoglyphiai jellegek többváltozós összehasonlításához szükséges optimális metodikai körülmények megválasztása volt. - Az első kérdésben Túrricse történeti családszövevényének egyik karakterisztikus demogenetikai egységét választottuk. - A második kérdésben több, előzmény nélküli lehetőségünk volt. Ezért eredményeinket ebben a tekintetben olyan kísérletnek szánjuk, melytől magunk is továbblépést várunk. A Szabolcs-Szatmár megyében végzett kutatásaink már több évtizedes múltra tekintenek vissza. 1971-ben kezdtük vizsgálatainkat az Erdőhát területén Túrricse központtal (1. kép). Túrricse a Szabolcs-Szatmár megye északkeleti részét képező Szatmári-síkság délkeleti részén fekszik, közel az országhatárhoz. A terület egy része már a honfoglaláskor lakott volt, majd a 11-12. században fokozatosan betelepült (MAKSAY 1940., MAKSAY 1971.). Valószínűleg ekkor alakult ki Túrricse község középkori előzménye is. Legkorábbi okleveles említése alapján 1271-ben, mint királyi várbirtokot kapta meg V. Istvántól a Csaholy család őse, Ábrahám. 1315-ben egy okleveles adat a település két részét említi: Bel- és Külricsét. A 14. században egy része a Csaholyi család birtokában volt, másik fele a váradi püspökség tulajdona (MEZŐ-NÉMETH 1972.130., SzSzMT 1.1986.322, KISS 1878., FÉNYES 1851.). Az 1900-as évek elején a jánki uradalomhoz tartozik, és mint Ricse szerepel az iratokban. 1943-ben kapja a Túrricse nevet, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye-