A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
27-én - ideiglenes jelleggel -javasolta az engedély megadását az ünnepek idejére. A zsinagóga 1932-ben lett teljesen készen (HARSÁNYI 1973/74.82.). Az épület ma is áll, de felújításra szorul. A két hitközség tagjai közösen használják. A hitközség létszáma kicsi, ezért volt iskolájuk egyik tantermében rendeztek be ideiglenes imaházat, ott tartják gyülekezeti összejöveteleiket. Az ortodox hitközség húscsarnokának építése A kérvényt 1922. május 27-én nyújtották be a Városi Tanácshoz: toldaléképítésre kértek engedélyt. 40 Ezt a toldalékot az iskolához kívánták csatolni - annak folytatásaként. A szabályszerű irat tartalmazta a birtoklapot, mely igazolta, hogy a 2559-es helyrajzi számú területen (Síp u. 32.) található ház és udvar a hitközség tulajdona, mert 1905. június 14-én megvették. A terület 111 négyszögöl. A műszaki rajzot - így a pince fedését biztosító vasbeton szerkezet részletrajzát - és a statikai számításokat később kívánták beterjeszteni. Az építkezés ellen a szomszéd, Fisch Jakab nem emelt kifogást. Mellékelték a 485 korona illeték befizetését igazoló nyugtát. A hitközség nevében Németi Sándor - akkor még hitközségi alelnök -járt el. Június 1-én elkészült a mérnöki szakvélemény, mely a következő feltételeket és előírásokat tartalmazta: a mennyezet alsó szélének 1,1 m magasan kell lennie a külső járdától, a talajnedvesség felszívódása ellen a falak külső - földdel érintkező részét szigetleni kell. A belső faburkolat és a padló mosható legyen, mivel „ az épület húscsarnok részére lesz használva" 41 . Az építkezésről a tanfelügyelőt is értesíteni szükséges. Az építkezésért Smiják István építőmester a felelős. A Magánépítkezési Bizottság - melynek ülésén részt vett Kupferstein Hermann és Smiják István is - a tervek és a városi főmérnök véleménye alapján elfogadta a kérvényt és mint javaslatot terjesztette a tanács elé. A tanács június 6-án adta ki az építkezésre az engedélyt 42 a következő előírásokkal bővítve: az építőanyagok a közterületből egy 10 m hosszú és 4 m széles sávot foglalhatnak el; az építési engedély díja 485,44 korona, mivel a pince alapterülete 162,47 négyzetméter, a földszinté pedig 161,16 négyzetméter, és az egy négyzetméterre eső engedélyezési díj 1,5 korona. A közterület használatáért 16 koronát kell fizetniük. Az engedély egy évig volt érvényes. Az előírt öszeget befizették és kezdődhetett az építkezés. 1923. január 10-én 43 Németi Sándor hitközségi elnökként - időközben megválasztották - már használatbavételi engedélyt kért, mellékelte a 40 korona használatbavételi díj befizetését igazoló nyugtát. A Városi Tanács rendkívül szigorúan vette a pénzügyi előírások teljesítését - amíg az ügyfél nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, addig nem SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 27337/1924. i.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 18982/1922j.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 19868/1922.i.sz. Lásd 41. jegyzet. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 013105/1923.i.sz. 309
