A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Felhősné Csiszár Sarolta: Adalékok a beregi elemi népiskolák 19. század eleji történetéhez
azt az egyházmegye jóváhagyta - felterjesztették az egyházkerülethez is, amely azt szintén jóváhagyta. (A jegyzőkönyv teljes szövegét Id. a mellékletben!) 3 Akár rektorokat, akár iskolamestereket alkalmaztak egy-egy faluban, az iskolától elvárták, hogy azok szellemi bázisai legyenek a településnek. Ezért a pedagógus képzettségére igen nagy gondot fordítottak. A rektorokat az anyaiskolák képezték. A rektoriákra vonatkozó rendszeres utasítást 1792-ben iktatták először törvénybe (NAGY 1933.197.). Eszerint a rektorjelölt állásba helyezése előtt vizsgát tett arról, hogy alkalmas a tanításra. A rektori vizsgán mindig a helyi elöljáróság egy küldötte elnökölt, de mások is jelen voltak, akik értettek a tanításhoz. A tanításra való alkalmasságról bizonyságlevelet kaptak. Szervezett tanítóképzésről csak 1825-től kezdve beszélhetünk. Az „oskola mesterek" képzéséről, akik csupán írni, olvasni tudó emberek voltak, maga az egyházmegye gondoskodott. Mindenekelőtt kikötötték, hogy erkölcsükre, magaviseletükre és öltözékükre nézve milyennek kell lenniük. Majd azt is megszabták, hogy milyen ismeretekkel kell rendelkezniük. Erkölcsi feddhetetlenségüket bizonyságlevéllel igazolták, amelyet a lakóhely szerinti lelkész állított ki. A tudományokban való jártasságukat folyamatosan ellenőrizték, évente vizsgát kellett tenniük az egyházrriegyei elöljáróság előtt. „Az Oskola Tanítóknak mind tudományokra, mind erkölcsökre nézve alkalmatos embereknek kell lenniük, ezért minden gyanús társalkodásokat, korhelységet, részegeskedést, káromkodást, tséltsapságot, szükségtelen esküvést, magok alá való áskálódásokat, állapotjokhoz nem illő ruházatjokat el kell kerülni. Ellenben pedig szorgalmatosan kell nékik tanulni főképp azokat, amelyek kötelességeket illetik, e végre bibliájok légyen, a tanításhoz szükséges minden könyvek... légyen papírosok és kalamárisok (írótoll). ... Annak meg-tudására, ha valyon a Mesterekben az említett tulajdonságok meg-találhatók-é? esztendőnként egyszer a Venerábilis (tiszteletre méltó) Tractus Seniora által ki-nevezendő Adsessorok (tanácsos) által meg-censeáltassanak (megvizsgáltassanak) a felől, ha tudják é a Palatinusi Chatechizmus 4 , a Hübner Históriát 5 , a templomban gyakorolni szokott énekeket, a számvetés négy főbb elemeit. Egyszersmind akkor tartoznak bizonyság levelet venni otthon lévő magok viselések és szorgalmatosságok felől, a prédikátortól és a helybéli Consistóriumtól petsét által, valamint bé mutatván könyveik laystromát." Az ilyen és hasonló rendelkezéseket szinte évente megújították még kibővítve azzal, hogy az Oskola tanítóknak a „ Censurákon (vizsgákon) adott jó feleletjeiktől és szorgalmatos tanításoktól fog ezután függni promótiójok (előlépésük) mivolta." 6 Az 1813-ban az „oskolatanítók" vizsgáztatása Tarpán volt, ebből az alkalomból az akkor Tarpán lakó esperes a következő körlevelet bocsátotta ki. „... szept. 10 napjára ide Tarpára meghívom Tekintetes és Tiszteletes Assessor Uraimékat úgy, hogy azon napnak reggelén már hét órakor jelen lenni ne terheltessenek. A vásárosnaményi ref. egyház IV. számú anya- és jegyzőkönyve. 1844.129. Palatinusi Cathechizmus vagy Kis Katechizmus: „A keresztyéni hit fö ágazatainak fundamentumai, melyek az öreg Cathechizmusból rövid kérdésekbe és feleletekbe befoglaltattak, és elsőbben belga nyelven ki-bocsáttattak: annak után, a kisdedeknek épületekre magyar nyelvre fordíttattak. Nyomtattatott Debrecenben, MDCCXCIII Esztendőben." Hübner História: Hübner János „Száz és négy válogatott históriák, melyeket az О és Újtestamentomi írásokból a gyengéknek kedvéért öszveszedett Hübner János." 6 BMD 91. 285
