A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

keleti részén - főleg a Tiszántúlon és Erdélyben - terjedtek el (NAGYBÁKAY 1964.343.). A Jósa András Múzeuem összesen négy behívótáblát őriz. Ezekből három nyír­egyházi (szűcs, gubás, kovács) és egy nagykállói (csizmadia) céhé volt. Anyagát tekintve mindegyik fémből készült. Készítési idejük a 19. század eleje és 1840 közé esik. A nyíregyházi kovácsok behívótáblája könyv alakú, a gubásoké pajzs, a szű­csöké téglalap alakú, a nagykállói csizmadiáké egykor minden valószínűség szerint nyeles lehetett, de ez időközben letörött, jelenleg felső végén ívesen hajló téglalap alakú. A nyíregyházi szűcs céh behívótáblája (10. kép) 10. kép A nyíregyházi szűcs céh behívótáblája Bild 10. Schildertafel der Kürschnerzunft von Nyíregyháza Az 1818-ban önállóvá vált szűcs céh emlékei közül néhány szerencsésen meg­maradt, így a korábban ismertetett pecsétnyomó és láda mellett megőrződött a céhkannájuk és a behívótáblájuk is. A tábla vörösrézből készült, ajtóval ellátott, hullámvonalas szélű, felül függesz­tőlyukkal, ebben sallangos végű színes fonott szíj. Ez az egyetlen dísz rajta. Ajtaja oldalra nyílik, vele szemközt egy fordító, amellyel bezárható az ajtó. A nyíregy­házi szűcsök gyűléseire és összejö vételire a szolgálómester a céhtábla kör be vitelé vei hívta meg a tagokat. A oéhtáblán volt a közlendő hír a mesterek névsorával, amelyet láttamozniuk kellett. Aki nem jelent meg, 30 krajcárra büntették. Ha a mester a katalógus olvasásakor nem volt jelen, 6 krajcárt fizetett, ha engedelem nélkül ment el a gyűlésről, 15 krt (KISS 1929.26.). 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom