A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban
KRENKÓ ANDRÁS. A zárszekrényre került a láda felújításának dátuma, a társaság akkori tisztségviselőinek neve: AZ IFJÚSÁG KÉPVISELŐI MUNKA OSZTÓ ADAMOVICS JÁNOS UR ELSŐ BEJÁRÓ TISZÓSZKY MÁTYÁS UR MÁSODIK BEJÁRÓ RORCSEK IMRE UR ELSŐ DÉKÁN POLONYI JOZEF MÁSODIK DÉKÁN BILISTYÁN DÁNIEL JEGYZŐ RÁCZ JÁNOS: JAVÍTTATOTT 1880dik ÉV JUNIUS 19én. A zárszekrényke hosszabbik oldalait a csizmadiák általánosan elterjedt céhjelvénye díszíti, amely berakással készült. Az egyik díszítő elem a csizmadiák jellegzetes terméke, a csizma; a másik kettő a leggyakrabban használt szerszámok, a bőr simítására szolgáló musta és a bőrszabó kés, a bicskia. Ez a hármas jelvény annyira elterjedt országszerte, hogy számtalan csizmadia céh behívótábláján, ládáján kívül pecsétnyomóján is ezek a tárgyak szerepelnek. így az egri csizmadia céh ládáján (CSIFFARY 1982.62.), az iglói, szekszárdi, devecseri, székesfehérvári, késmárki, székelyudvarhelyi céhbehívótáblákon (NAGYBÁKAY 1981. 9. kép, címlap, 10/a. kép, 12/a. kép, 44., 51.) a fehérgyarmati (I. tábla 2.), a nagykállói (I. tábla 3.), a kisvárdai 14 , a peremartoni (NAGYBÁKAY 1963.192.), a tokaji, a szikszói (BODÓ 1970.194., 196.) céhpecsétnyomókon. A nyíregyházi láda fedelének belsején olvasható a készítő neve: ÉSZT A LÁDÁT TSINÁLTA FORGÓ DÁNIEL ASZTALOS MAISZTER AZ IFJÚSÁGNAK. A csizmadia ifjúság reguláit szinte a céh alakulással egy időben készítették el, s azt a céh pecsétjével erősítették meg 1818. május 11-én. A regulák „XXVI czikkelyben" írták elő a mesterlegények viselkedését, a városba érkező vándorlegények kötelességeit. 15 A mesterlegények céhen belüli külön társaságának a ládái kevésbé díszesek, mint a céhek ládái (CSIFFARY 1982.65.). Egy-egy céh anyagi helyzete bizonyára közrejátszott abban, hogy az ifjúságnak milyen ládát csináltatott. Gazdagon díszített a debreceni asztalos ifjúság, a tímár ifjúság ládája (SZALAY 1981.124., 126.). A nyíregyházi csizmadiák, mint a céhek között a legnépesebb, gazdagon díszített ládát készíttetett az ifjúságnak. A ládát múzeumba kerülése után háromszor leltározták be, kétféleképpen: az egyik meghatározás szerint az asztalos ifjúság ládája, a másik leírás szerint társaság ládája, minden további megjelölés nélkül. 16 A láda intarziás díszítésének elemei (a csizma, a musta és a bicskia), a legénytársasági vezető nevének megörökítése 1818ból és 1880-ból egyértelműen bizonyítja, hogy a csizmadia ifjúság ládájáról van szó. A csizmadia társaság ládája 1950-ben került a Jósa András Múzeumba a volt városi múzeum anyagából. Kisvárdai Rétközi Múzeum 66.4.1. - pecsétnyomó 1591-ből. SzMLt. IX.1. Nyíregyháza mezőváros céh iratok 1. doboz. A Szabolcsvármegyei Jósa Múzeum Néprajzi Leltára 1905-1951: 3315 ltsz. A JAM összesített leltárkönyve: 50. 224.174. A JAM néprajzi leltárkönyve: 63.148.1. (Jelenleg ez utóbbi leltári számon tartjuk nyilván.) 234
