A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

másikon bicskia. A három tárgyat indaszerű díszítés veszi körül. A bicskia formája leegyszerűsödött a 18. század eleji formához képest (NAGYBÁKAY 1963.191.), és a csizma formája is változott a korábbi időszakhoz viszonyítva. A korábbi ábrázo­lások sarkatlan csizmákat mutatnak. E változásokat jól példázza a fehérgyarmati csizmadia céh 18. század elejéről származó pecsétje. A két pecsétnyomón a csizma, a bicskia és a musta elrendezése azonos, hasonlóan a peremartoni, csajági, balaton­főkajári csizmadia céhpecsét nyomókhoz (NAGYBÁKAY 1963.192.). A nagykállói pecsétnyomót Dankó János, nagykállói csizmadia ajándékozta a Jósa András Múzeumnak 1933-ban (ALISPÁNI JELENTÉSEK 1933.106.). A kisvárdai szabó céh pecsétnyomói (I. tábla 4-5.) A kisvárdai céh működéséről igen keveset tudunk, pedig a település céhes ha­gyományai a középkorig nyúlnak vissza, Nyírbátor és Nagykálló mellett Szabolcs megyében itt alakultak meg legkorábban a céhek. A kisvárdai Rétközi Múzeum őriz egy pecsétnyomót, amely 1591-ből való és a kisvárdai csizmadiák használták. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban található a kisvárdai szabó céh kettős pe­csétnyomója. Két rézhengerből áll, a részek egymásba csúsztathatók. Tulajdon­képpen két pecsétről van szó, az egyik 1699-es, a másik 1806-os évszámmal. Nem ritka, hogy a céhek működésük során több pecsétnyomót is készíttettek. Talán az 1699-ben létrejött céh privilégiumát 1806-ban újították meg, s ezt örökítette meg a pecsétnyomó évszáma. Ez azonban csak feltételezhető, források hiányában igazolni nem lehet. A korábbi datálású pecsétnyomó körirata: VARDAI SZABÓ CE PECSÉTTÉ ANNO 1699. A köriratot levéldísz fogja közre. Középen nyitott olló, amely a szabó céhek általános jelvénye (NAGYBÁKAY 1963.205.), élei között férchúzó és gom­bostű. Az olló mellett az egyik oldalon mérőrúd, a másik oldalon vasaló. A másik pecsétnyomó körirata: K.VARDI SZABÓ CE PECSETYE 1806. A korábbi datálású pecsétnyomóhoz hasonlóan középen szétnyitott szabászolló, körü­lötte vasaló, férchúzó, gombostű, mérőrúd. Vésete primitívebb, mint az előzőé. Múzeumba kerülésük körülménye ismeretlen. A nyíregyházi ács céh pecsétnyomója (I. tábla 6.) A nyíregyházi ácsok a molnárokkal és a kőművesekkel közösen kapták privi­légiumukat 1818-ban. Itt is megfigyelhető ugyanaz a jelenség, mint a kovács és kerékgyártó céhnél, hogy tudniillik a több szakma alkotta közös céhnek nincs olyan pecsétnyomója, amelyen együtt jelennek meg az egyesített szakmák szimbólumai. 6 Nem találunk magyarázatot arra, hogy miért használ egy egyesült céh szakmánként külön pecsétnyomót. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom