A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Muraközi Ágota: Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidékén
Időben a nyírbátorit követte a a mátészalkai, a tiszaszalkai és a kisari ugyancsak 1641-ből. 14 A paszabi fatoronyban két harang szólt az 1809-es összeírás idején: a kisebb Wierd munkája 1642-böl, a másik Christs Lebrechté 1807-ből. Előbbit az eklézsia a maga költségén öntetté Kassán, amint azt a felirat is hirdeti. 15 1646-1655 között Rozsály, Gulács, Kisszekeres 16 , Nyírlövő, Nagyhalász, Szentmihály, Szamostatárfalva, Beszierec, Szamosújlak, Benk, Zsurk reformátusai részére készített G. Wierd harangot. 17 Nevét, eperjesi voltát, az öntés évszámát, a megrendelő közösség vagy az adományozó nevét sok esetben - valószínűleg a megrendelt harangoknál - feltüntette. Harangjait a 17-18. században a Felső-Tisza-vidéken is többségükben fatornyokban, faharangtorny okban, illetve egyszerű haranglábon helyezték el. De akadt olyan szükségmegoldás is szegényebb községekben, ahol „egy élő kőrisfán lóg" a harang (Tatárfalva) vagy egyszerű ágasfán (Fülpös, Erdőd). „Vagyon egy 31 fontos harangotskát tartó két ágú fa, amely most harangláb helyett szolgál. Az Eclesia (ti. az erdődi - M.Á.) vette közadakozásból 30 Renus forinton." 18 A harangok - mint egyházi felszereléshez tartozó vagyontárgyak - komoly értéket képviseltek. Az 1809-es összeírásból egyértelműen kiderül, milyen óriási erőfeszítésébe került a szerény anyagi körülmények között élő közösségeknek egy-egy új harang költségeinek előteremtése. 19 A harangok megrendelése, kiválasztása, öntetése Wierd ugyancsak 1641-ben készítette a gönci római katolikus templom középső harangját: IN HONOREM DEY FUDIT ME WIERD IN EPERJES ANO DOMINI 1641. Rajta a négy evangélista képe (lapos dombormű). Másik harangját a kassai Illenfeld András öntötte 1575ben. (Testvére annak az Illenfeld Ferencnek, aki a már említett harangot öntötte a kassai székesegyháznak.)(MIHALIK 1897.346.) TREL 1809.5. Paszab. A Szabolcs-Szatmár megye műemlékei kötet nem említi a Wierd által 1642-ben készített harangot Paszabnál, ellenben megjegyzi, hogy az egyik harangon a következő felirat olvasható: „A Paszabi Ref. Egyház ezen 1653. évben készült Harangját újra öntetté 1855. évben." (Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Magyarország műemléki topográfiája XI. Budapest, 1987.345.) Kováts J. István két harangról szól (KOVÁTS 1942.609.). 16 Felirata: HOC OP FIERI FECIT SPLIS AC MAGC DN STEPHAN KVN DE ROSALY PREFIET ARCIS SACHMAR SVPR CAPITAN IN HONOREM SS ET IN VIVIDVAE(!) PRO DETORE ECCLIAE KIS SZEKERES. Felső részén 1646-os évszám. Öntötte Wierd György. 17 Ibrány (1645). G. Wierd harangja.TREL 1809.5. Rozsály, Gulács, Kisszekeres, Nyírlövő (1646), Szamosújlak (1647), Nagyhalász, Szamostatárfalva, Szentmihály (1650), Beszterec, Benk (1652), Zsurk (1655.) TREL 1809.5-6., KELEMEN 1939. 379-396., CZEGLÉDY 1972.129. A Szabolcs-Szatmár megye műemlékei kötet nem említi a Wierd által 1650-ben készített nagyhalászi harangot (Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Magyarország műemléki topográfiája XI. Budapest, 1987.96.), de említi a hodászit 1643-ból (Uo. I. 1986.431.). Benk (1652) harangja az 1950-es évek táján meghasadt, jelenleg a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumában látható kiállításon (Debrecen). A szamosújlaki „haranglábon álló 100 fontos" harang, felirata szerint: IN HONOREM DEI FVDIT M.E. GEORGIVS WIERDTIM IN EPERJES 1647. TREL 1809.6. TREL 1809.6. Altalános szokás volt a harangot súlyra fizetni. A koronát, amin a harang függ, annak vasalását, az ütőt, az ütőt tartó szíjat külön fizették meg. A gergelyi (Bereg megye) református egyház 93 fontos harangját 91 német forintért öntötték 1775-ben (KELEMEN 1939.394.). Az 1809-es összeírás tanúsága szerint a szabolcs-szatmári református egyházak többségénél legalább két harang volt, jóllehet egyikük súlya legföljebb 20-30 fontott tett ki csupán. Közöt194
